Megemlékezés Szentendrén

Szentendrén megemlékeztek a városban egykor élt zsidó közösségről

-

Múlt

Szentendrén az újkori izraelita közösség a 19. század elején-közepén jött létre, az 1840-es népszámlálás még csak 6 főt, az 1880-as felmérés már 216 zsidót regisztrált. A főleg gyümölcskereskedelemből élő közösség 1849-ben alakította meg hitközségét, 1850-től kis zsinagóga, 1860-tól zsidó iskola működött Szentendrén.


Vajda János, Lejátszási idő: 3 perc

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

A beszélgetésben említett Magyar-Izraeli Baráti Társaság honlapja az aláhúzott szövegre kattintva érhető el. Továbbá, a beszélgetésben említett könyv címe: Szomszédaink voltak, az aláhúzott szövegre kattintva olvasható és tölthető le.


Lichtenstein Antal, Lejátszási idő: 7 perc

szentendrei zsidó hitközség

szentendrei zsidó hitközség

Együttélés

A zsidóság létszáma a huszadik században a szentendrei lakosság közel négy százaléka volt. A városközpontban működött boltjaik, az áldozatkész orvosok vagy az ügyes iparosok munkája révén látszólag közkedveltek voltak. „Nem volt semmi baj velük, mindenki tisztelte, becsülte őket. Végeredményben a két hentesüzlet zsidó volt, ugye, a Lichtenstein [festék- és bazáráru kereskedő] zsidó volt, a zöldségesek zsidók voltak, a fakereskedő, szénkereskedő zsidó volt, a Hatschek [fényképész] zsidó volt. Hát mind zsidó volt, és nem hozták föl azt soha, hogy hát ez zsidó, itt ne dolgozzál, ne menjél ide, vagy itt ne vásárolj, soha nem volt ilyesmi”– olvasható a Szentendrén 1924-ben született, ma is itt élő Mervó Sándorral készített életinterjúban.


Kósa Klára, Lejátszási idő: 2 perc

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

A képviselő-testületből már 1939 szeptemberében eltávolították a legtöbb adót fizetők jogán bekerült hét zsidót, dr. Óvári József orvos neve viszont még az 1944-es képviselői nyilvántartásban is igen előkelő helyen szerepelt a virilisták közt. Eltűntek a választói névjegyzékből is a zsidók 1941-re, az előző két évben pedig az ún. második zsidótörvény számát (1939: IV. t.-c. 1.§.) pecsételték a hatálya alá esők nevei mellé. 1943 nyarán elkobozták az öt holdnál nagyobb ingatlanaikat, majd a kisebbeket is a vitézi székkapitány felügyeletére bízták. 1944 tavaszán már a zsidók rádióit foglalták le, s eltiltattak a dunai strandoktól, mozitól, éttermektől. A vészkorszakban Szentendrén élt izraeliták életkorát, foglalkozását, lakóhelyét a megyei levéltárban fennmaradt, -án készített összeírásból ismerhetjük.


Száva Borbála és Klein László, Lejátszási idő: 4 perc

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés

Összegyűjtés

Visszaemlékezők szerint az 1941-es, „harmadik zsidótörvény” által zsidónak nyilvánított személyek lakóhelyéül kijelölt gettó felállítását Pethő János polgármester késleltette, míg a Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegyei alispán, a később államtitkárként hírhedté vált Endre László meg nem fenyegette. Május 24-én már arról számolt be a lelkesen antiszemita Szentendre és Buda Környéke hetilap, hogy 57 családot 18 házba költöztettek. Fallal nem volt elszigetelve a Jókai utca – Kert utca környéke, elhagyni azonban csak napi két órára lehetett az engedéllyel rendelkezőknek. Például a Papírgyár, mint hadiüzem azt kérelmezte június elsején, hogy „a szentendrei lakos zsidó férfiak, részben erősebb testalkatú nők közül 20 munkás utaltassák ki gyártelepünkre”. Mentességet a zsidókra vonatkozó rendelkezések alól csak az első világháborúban magas kitüntetést kiérdemelt Krausz Jenő és felesége, valamint velük lakó lányuk kapott. A nagyobb biztonságot jelentő fővárosba menekülni keveseknek sikerült.


Farkas úr, Lejátszási idő: 3 perc

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezése

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezése

Kifosztás

Korábbi lakásaik iránt tömegesen érkeztek az igénylések a Polgármesteri Hivatalba már 1944 májusában. Akárcsak a zsidó tulajdonban lévő üzletek április végi bezáratásakor, konkurenseik kapva kaptak az alkalmon, hogy megszerezzék a Fő téri vagy a Dumtsa Jenő utcai üzlethelyiségeket. Mivel a kiutalásról döntést csak október 6-án hoztak, mit tagadjuk, elő-előfordult az elhagyott ingatlanok kifosztása. Nyomozati jegyzőkönyvek rögzítik „zár alá vett” lábasok, használt női ruhák vagy mosófazék megtalálását az „elköltözött”-ként meghatározott tulajdonos szomszédjainál. A Petőfi utcai imaház ajtaját szintén többször felfeszítették.


Heisler András, Lejátszási idő: 2 perc

Heisler András a Szentendrei zsidó hitközség megemlékezésén

Heisler András a Szentendrei zsidó hitközség megemlékezésén

Elszállítás

A kijelölt gettóból -án a munkaszolgálatra be nem vonultatott zsidókat – főként nőket, gyermekeket és időseket –, személyes értéktárgyaik elvétele után az állomásról a monori téglagyárba szállították. Egy hétnyi erőszakos vallatás után indították tovább őket marhavagonokban, melyekbe kilencvennél több embert kényszerítettek. A napokig tartó úton sem vizet, sem élelmet nem kaptak, egyetlen vödör szolgált kübli gyanánt, melyet megteltekor a kikeresztelkedett, mégis deportált Feit Ábrahám tanító öntött ki. Végül az auschwitzi haláltáborokban fejeződött be 150 szentendrei zsidó polgár életútja, akik közül huszonkettő 16 évesnél fiatalabb gyerek volt, némelyikük még csecsemő.


Nevek felolvasása, Lejátszási idő: 10 perc

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés az áldozatokról

Szentendrei zsidó hitközség megemlékezés az áldozatokról



Klein László, Vajda János, hetitv.com, szentendreihirek.hu, zsidomult.hu, youtube.com

© 2017, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «