Várható volt...

Fűtéskorszerűsítés az un. „angol házakban”

Szebeni Lajos -

Amit régóta emlegettek, bekövetkezett: három ún. angol ház levált a távfűtő-rendszerről, és direkt gázfűtésre (épületben elhelyezett gázkazán) állt át. Miért? A kőkemény gazdasági érdek győzött. A távfűtés drágább, mint a gázfűtés.

Miből fakad ez? Az utóbbi esetben a gázt közvetlenül a kazánhoz vezetjük, itt jó hatásfokkal elégetjük, majd a kapott hőt keringtetett víz segítségével eljuttatjuk a radiátorokba. Távfűtés esetén a gázt fűtőműben elhelyezett kazánokban elégetjük, a kapott hőt több ezer méter hosszú föld alatti szigetelt távvezetékekben keringő vízzel közöljük, majd egy-egy részét ún. hőfogadó állomásokon lévő hőcserélőkön keresztül egy kisebb nyomású, áramló víznek átadva, juttatjuk el a radiátorokba. Már a leírtakból is látszik, mennyivel bonyolultabb, üzemeltetés szempontjából drágább az utóbbi megoldás, a nagy hőveszteségről nem is beszélve. Az arányokról csak annyit: direkt gázfűtésnél 10-20, távfűtésnél 1400-1500 lakás fűtése nálunk a cél. A költségek fedezésére szolgál a számlákon feltüntetett: „Távhőszolgáltatás alapdíj” és a „Hőfogyasztás, fűtés” díja. Az előbbi teszi ki az éves költség kb. 40%-át. Ez direkt fűtésnél megtakarítható. A második, mely a felhasznált gáz árával arányos, szintén alacsonyabb lehet, ha figyelembe vesszük a kisebb veszteségeket.

Van-e még további előnye a direkt fűtésnek? Igen, van. Akkor fűthetünk be évközben, amikor azt az egy kazánra települt közösség akarja. A lakások piaci értéke jelentősen megemelkedik.

Ezek után joggal merül fel a kérdés az olvasóban: ennyi előny mellett van-e hátrány? Mit válasszunk? Az egyik hátrány, hogy ha valaki a közös gázszámlába nem fizeti ki a részét, a többieknek kell azt kiegyenlíteni, ugyanis nem fizetés esetén a szolgáltató a gázt kikapcsolja. Hátrány az is, hogy a fűtéssel mindig a leghidegebb lakáshoz, illetve a „legfázósabb” lakóhoz kell igazodni, ami a takarékosságot gátolja. Hátrány továbbá az is, hogy az átalakítás mintegy 600 ezer forintba kerül lakásonként.

Mindezek rövid távra szólnak.

A távlatokat tekintve még több a probléma. Napjainkban három fogalom forog közszájon: 1. az energia ára, 2. az ellátás biztonsága, 3. alternatív energiaforrások. Az utóbbi kettő csak nagy egységű, energiatermelő berendezésekben valósítható meg igazán, és ez távlatokban a távfűtés árát versenyképessé teszi. Néhány példa: biomassza alkalmazása, visszatérés - akár részlegesen is - bizonyos olajfajták elégetésére, napelemek telepítése, melyeknél a villamos-teljesítmény ingadozása csak központilag kompenzálható, újabb gázmotor telepítése a gáz és a villamos-energia mindenkori ára függvényében.

Fontos elem a környezetvédelem is. Olyan helyen (Kálvária út), ahol több ezer gépkocsi közlekedik, a levegő szennyezett, és ez nem növelhető elszórtan jelentkező füstgáz-kibocsátó objektumokkal. Ez előbb-utóbb önkormányzati kérdéssé válik. Ez esetben ugyanis nemcsak a kibocsátott káros anyag mennyisége, hanem az ún. „lehígulás” is érdekes. Engedélyhez kell kötni a létesítést.

Utoljára hagytam egy igen fontos politikai kérdést. Hazánkban több mint 600 ezer távfűtött lakás van. Az itt lakók szavazópolgárok is, akiknek véleményét a különböző „szinteken” figyelembe veszik, és ez az árakban mindig meg fog jelenni, esetleg más felhasználók rovására is.

Mindezek figyelembevételével kimondható, hogy a távfűtésnél kell maradni, természetesen a meglévő rendszer korszerűsítése, valamint a VSz Zrt. „fogyasztóbarát” szellemének erősítése mellett.

A szerző a Püspökmajor Lakótelep Baráti Kör elnöke.


szentendreesvideke.hu

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «