Mi történt a laktanyában 1956-ban?

Vörös Béla -

Abban a laktanyában, amelyben ma az [Altiszti Akadémia] végzi a Magyar Honvédség részére a tiszthelyettesek képzését, működött a Zalka Máté híradó és műszaki tiszti iskola. 1956-ban olyan elhatározás született, hogy csökkentik a tisztképző intézmények számát. Három tiszti iskolát hagytak meg az 1948-ban létrehozott 16-ból. Az intézkedés két csoportot érintett: voltak olyan iskolák, amelyeket összevontak és voltak olyanok, amelyek megszűntek.

A szentendrei műszaki tiszti iskolához csatolták a budapesti híradó tiszti iskolát. Az átköltözés 1956 nyarán történt. A költözést ugyan rendben végrehajtották, de a harckészültségi és karhatalmi terveket a vezérkar még nem módosította. Ezért következtek be azok az események, amelyek a híradó és műszaki tiszti iskola növendékeit az 1956-os eseményekben olyan szerepbe kényszerítették, melynek egyes részei még napjainkban sem tisztázottak. Szeptember 1-jén jöttek be az iskolára az elsőévesek, akik egy hónapos előképzésben részesültek. A másod- és harmadéveseknek október elsejére kellett bevonulniuk. A tárgyalt időben tehát éppen csak beindult a kiképzés. Az iskola részére a riadót 1956. október 23-án este rendelték el.

Zalka Máté híradó és műszaki tiszti iskola

Az iskola parancsnoka: Susa István híradó alezredes, helyettese Dékány András alezredes, politikai helyettese Cziráki őrnagy. A híradó tiszti iskola l955-ben kapott karhatalmi feladatai között a XI. és a XXII. kerület középületei, a párt és a tanácsi testületek épületei, a kelenföldi pályaudvar, a vasúti híd, néhány jelesebb emlékmű és kijelölt gyárak szerepeltek. Budapesti karhatalom parancsnoka Mátékovics Endre vezérőrnagy, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia akkori parancsnoka volt.
A Szentendrére történő kiköltözés után a karhatalmi feladatok továbbra is maradtak, mindössze a harckészültség és védelmi objektumok elfoglalására szánt időt 6O perccel megnövelték.
A kihelyezéssel egyidejűleg Szentendre hasonló jellegű védelme - amit eddig a műszaki tiszti iskola látott el - továbbra is megmaradt. Az iskolának két szakmai elöljárója volt, Szőllősi ezredes műszaki csoportfőnök és Penci ezredes híradó csoportfőnök. A tanintézeti csoportfőnök, Szeremlei ezredes felügyelte a tiszti iskolákat oktatási és nevelési területen.
1956. október 23-án a rádióból értesült a vezetés arról, hogy felvonulás van készülőben, amit először betiltottak, majd később engedélyeztek. Délután az iskolán ünnepség volt, melyen az átköltözésben élen járó tiszteket, tiszthelyetteseket tüntették ki, illetve kaptak dicséreteket. Este a III. évfolyam növendékeinek volt DISZ-nagygyűlés. Ezen a gyűlésen már megszólaltak olyan hangok, melyek eddig szokatlanok voltak. Szóba kerültek a jogtalanul kivégzett tábornokok, Rákosi Mátyás állítólagos bűnei, a szovjet címert utánzó magyar címer stb.
A többi növendéknek elrendelték az este 8 órakor kezdődő Gerő Ernő (a kormány elnöke) beszédének meghallgatását a hálókban felszerelt, központból vezérelt hangszórókból.

Indulás Budapestre

Az iskolát 22 órakor Szőllősi ezredes riadóztatta. Elrendelte, hogy 25O növendékkel az iskola parancsnoka jelentkezzen az Akadémia utcában lévő pártközpontban. Egy 2oo főből álló csoportot politikai helyettes vezetésével indítson útba a Lánchídnál lévő Belügyminisztériumba. Feladatként Szőllősi ezredes azt jelölte meg, hogy meg kell akadályozni - bármi áron - hogy a kijelölt objektumokba idegenek bemenjenek.
A kivonuló csoportot a másod- és harmadéves növendékekből állították össze. Az első- éveseket az iskola parancsnoka a laktanya védelmével bízta meg. Susa alezredes, egyben helyettesét hátrahagyva elvonult a kiadott parancsnak megfelelően. A lőszert a növendékekkel együtt szállították gépkocsikon. A gépkocsioszlop 23 óra után néhány perccel indult el Budapestre.
A Margit hídnál az oszlopot megállították, majd némi alkudozás után továbbengedték a hidat megtöltő polgárok, akik zászlókkal felszerelve énekeltek. Mire a két csoport sikeresen beért a kijelölt objektumokba, már elmúlt éjfél. (A kijelölt objektumok: Akadémia utcai pártközpont (híradók), Belügyminisztérium (műszakiak).

Mi történt a Tiszti iskolán?

Miután a kivezényelt másod- és harmadéves növendékek elhagyták az iskolát, a laktanya védelme az elsőévesekre maradt. A növendékek mindössze két hónapja voltak az iskolán, és a Rákóczi katonai középiskolát végzettek kivételével még fegyvert sem láttak.
Az iskola védelmét a visszahagyott iskola- parancsnok-helyettes, Dékány András alezredes és néhány tiszt szervezte meg. Lényegében a várható támadási irányokban, 4-5 méterenként felállították a növendékeket, akiknek a fegyverük karabély volt. Lőszert nem osztották ki.
Október 24-étől kezdve naponta többször gyűlt össze a laktanya bejáratánál a tömeg a legkülönfélébb követelésekkel. A tisztek felmérték a helyzetet és igyekeztek visszatartani a tüntetőket.
Sőt, azért, hogy elhitessék velük, hogy ők is a forradalom mellett állnak, még az iskola zenekarát is kivezényelték, amely a tömeggel együtt haladva járta Szentendre utcáit. Ez, valamint a "hűségnyilatkozatok" később nem voltak elegek. A felgyülemlett tömeg 25-én azt állítva, hogy polgári egyéneket tartóztatott le az iskola, akik bent vannak a fogdában, küldöttséggel meg akarták tekinteni az iskola épületeit. Ezt némi huzavona után a parancsnok megengedte. Több fiatalból álló csoport bejött a laktanyába, majd tapasztalva azt, hogy itt nincsenek letartóztatottak, békésen elmentek. Estefelé ismét nagy tömeggel jelentkeztek, most már fegyvert követelve. Közölték, hogy Budapesten forradalom van, és az oroszok és az ávósok ellen kívánnak harcba menni. Végül a tömeg betörte a főkaput és szétszéledt a laktanyában. Ami fegyvert találtak - még a metszeteket is - elhordták.
Éjjel éppen a Budapestre kirendelt részlegnek vételeztek lőszert, mikor a felkelők megtalálták a raktárt. Amikor a vételező gépkocsi elhagyta a helyszínt, nem engedték a raktárt bezárni, hanem ők is annyi lőszert vittek magukkal, amennyit elbírtak. Voltak olyan események is, melyek talán a mai ésszel fel nem foghatók. Ilyen volt például az, hogy a közhiedelemben már elterjedt hírek ellenére - miszerint a tiszti iskola átállt a felkelőkhöz - több államvédelmi tiszt jelentkezett, hogy vegyék őket őrizetbe. Ugyanebben az időben még néhány letartóztatott fegyveres is a fogdában tartózkodott. Együtt mosták a folyosót. A visszamaradott részleg olyan feladatot is kapott, hogy védje meg a szentendrei pártházat. Ennek a megtámadásakor lövések is eldördültek, de halálesetről nem tudnak.
Egyébként a szétdobált fegyvereket az iskola növendékei szedték össze. Nemcsak Szentendrén, hanem a közeli falvakban, Izbégen, Leányfalun, Pócsmegyeren, sőt Szigetmonostoron is találtak elszórt, használhatatlan és használható fegyvereket.
Ennek a feladatnak a végrehajtásánál kapott halálos lövést Tahitótfalu határában Csincsik András törzsőrmester.

Támadás a pártüdülő ellen

Az iskola olyan feladatot kapott, hogy a Dobogókőn lévő belügyi üdülőben gyülekező államvédelmistákat zárja körbe és fogja el. A "hadműveletet" gondosan előkészítették, az érvényes harcászati elveknek megfelelően kialakították a harcászok a támadó csoportokat. A felfegyverzett növendékek, félve az államvédelmisektől, bátortalanul haladtak előre az erdőben. Sikerült az üdülőt bekeríteni, majd megostromolni. Az üdülőben csak a gondnok és családja tartózkodott, aki félelmében elbújt. Amikor előhozták, elmondta, hogy az üdülő üres, nem voltak itt semmiféle ávósok. A növendékek megkönnyebbülten tértek vissza az iskolára.

Megalakulnak a forradalom katonai szervei

1956. október 27-től a kivezényelt növendékek visszaérkeztek az iskolára Budapestről, mert az objektumok további védelmét a megalakult Nemzetőrség vette át. Amikor a tiszti iskola állománya ismét együtt volt, megválasztották a forradalom új szervezeteit.
Érdekes, hogy a forradalmi változások ellenére a régi vezetőket választották be, kiegészítve néhány növendékek által kedvelt előadóval. Akkor persze nem gondolták, hogy később ezzel ártanak nekik. A "rendcsinálás" után a forradalmi bizottság tagjait felülvizsgálták, akiket hibásnak tartottak, vagy a viselkedésükben a megalakult igazolóbizottság kivetnivalót talált, enyhébb esetekben kizárták a pártból, súlyosabb esetekben leszerelték. Volt olyan tiszt is, akit börtönbe csuktak. Voltak hivatásosok, akik külföldre menekültek.
A következő napokban megalakult a Nemzetőrség, és a parancsnok együttműködött velük. A kapott utasításoknak megfelelően az iskola most már törvényesen kiadta a nemzetőr-zászlóalj felállításához szükséges fegyvereket. A rend helyreállt, a közös járőrözés nem egy bűntettet akadályozott meg. Az elfogott személyek most már nem a laktanyába, hanem a rendőrség fogdájába kerültek.
Volt az iskolának még egy olyan említésre méltó cselekedete, amelynek képei bejárták az egész világot. Ez a Köztársaság téri ásatás volt. Amikor a budapesti pártházat a forradalmárok elfoglalták, voltak olyan személyek - nem is kevesen -, akik a föld alól kopogásokat és segélykiáltásokat véltek hallani. Elterjedt a köztudatban, hogy a téren föld alatti börtönök vannak, és ott raboskodnak azok a forradalmárok, akiket az államvédelmi őrség elkapott. Ennek a feltételezésnek a kiderítésére a tiszti iskoláról olyan munkagépeket rendeltek ki, melyeknek segítségével ezt a föld alatti börtönt akarták megtalálni. Ficzere alezredes parancsnoksága alatt november 1-jén több munkagéppel - exkavátorokkal, talajfúró gépekkel, markolókkal - megérkezett a Köztársaság térre egy műszaki különítmény.
A Zrínyi akadémiáról kivezényelt munkagépekkel együtt három napig ástak Dobos Sándor százados vezetésével, aki ekkor a műszaki csoportfőnökség osztályvezetője volt. Keresték a bejáratot a pártházból is. Ficzere alezredes még a régen lezárt második világháborús óvóhely bejáratát is felrobbantotta. A több napig tartó ásatások nem jártak eredménnyel, de a kirendelő parancsnokot, az ásatásokat végző tiszteket, tiszthelyetteseket később felelősségre vonták.

"Jönnek az oroszok"

November 4-én (vasárnap) hajnalban Budapest felől ágyúdörgés hallatszott. Később bekapcsolták az udvarra telepített, hangszóróval ellátott propaganda-gépkocsit. Az eseményekről az iskolán lévők - a növendékek közül előző nap többen eltávozást kaptak, a tisztek szombaton délután hazamentek - a Szabad Európa rádió adásaiból értesültek az eseményekről. A délelőtt folyamán egy tüzéralakulat érkezett az iskolába, és ők mondták el, hogy hajnalban a szovjet csapatok megtámadták a magyar katonai alakulatokat és fegyverletételre kényszerítik őket. Ők Rákospalotáról menekültek el, időben. A növendékek egy csoportja és néhány tiszt elhatározta, hogy ellenáll a szovjet támadásnak. Hírül vették, hogy Csehszlovákia felől, Komáromon át harckocsi-alakulatok érkeznek az országba. Robbantóalakulatot szerveztek (ne felejtsük, hogy ez műszaki iskola is volt) és úgy tervezték, hogy Visegrádnál a hegyszorosban lerobbantják a sziklákat, ezáltal lehetetlenné teszik az áthaladást Budapest felé.
A csoport el is indult, de elkéstek, mert az oroszok gyorsabban jöttek előre, így a csoport dolgavégezetlenül visszatért. Azok a tisztek és növendékek, akik úgy érezték, hogy olyan cselekményekben vettek részt, amiért a forradalom leverése után felelősségre vonhatják őket, egymást biztatva az ország elhagyását tervezték. Voltak olyanok is, akik kihasználva a helyzetet, kalandvágyból kívántak útra kelni.
Tulajdonképpen a tisztek távollétében megbomlott a rend, a Budapesten és a környéken lakók gyalog hazaindultak. Bár vasúti közlekedés nem volt, az otthoniak helyzetét nem ismerve, a vidékiek is útnak indultak. Az iskolán alig maradt valaki.
Amikor a helyzet a régi rendszer részéről konszolidálódott, akkor a rádióban közölt felhívás hatására azok a növendékek, akik továbbra is az iskolán kívántak maradni, lassan visszatértek. Ez körülbelül a létszám egyharmada volt. Az iskola is megkapta az új helyzetnek megfelelő karhatalmi feladatokat. Többek között fegyveresen biztosították a Szentendrére közlekedő HÉV megindítását, részt vettek Budapesten a közlekedés beindításában, először Újpesten, majd amikor ott megtámadták őket, azután a Thököly úton az akadémiásokkal együtt. Végül dolgoztak a 2-es villamos vonalának a helyreállításán. A munkálatokat később a szovjet fegyveres erők biztosították.
Rövid egy hónap múlva az iskola állománya megtudta, hogy Budapestre költöznek.
A költözés után a megüresedett objektumba a megalakult tiszthelyettes-iskola költözött.
A hadsereg állományának forradalom alatti viselkedését bizottság vizsgálta. Ezeknek nem egy tagja azok közül való volt, akik fejetlenségükkel, bátortalan parancsok kiadásával, kétes helyzetmegítéléssel maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány parancsnok olyan helyzetbe került, hogy önmagának kellett döntenie, miáltal utólag büntetést kapott.
Több szakmailag kiváló tisztet leszereltek, börtönbe zártak, voltak, akik a felelősségre vonás elől külföldre mentek, de volt olyan tiszt is az iskolán, aki úgy érezte, hogy a jövőben vallási üldöztetésnek lesz kitéve és Izraelbe távozott.

A szerző nyugállományú mérnök ezredes

honvedelem.hu

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «