Ivan Dan 2007.

Benkovits György -

Nagy örömet okozott sokunk számára Visko Haladic Szentendrére érkezése, és az, hogy eljött a Daru piacra, az Ivan danra is. A 2004. évi ünnepélyes testvérvárosi szerződés aláírása óta nem járt a starigradi polgármester városunkban. A dalmáciai város polgármesterének látogatása mindig nagy esemény kisebbségi önkormányzatunk, a kis szamárhegyi dalmát közösség számára, hiszen sokunk barátja lett az elmúlt kilenc év alatt. Néhány napja Mazách Zsuzsával beszélgetve azt összegeztük, hogy az évtized alatt közel ezren voltak, akik így-úgy, autóbusszal, személygépkocsival vagy vonattal utazva eljutottak Szentendréről Hvar szigetére, megfordultak Stari gradban is. Persze butaság lenne azt hinni, hogy ez kisebbségünk anyaországi kapcsolata miatt történt így. Hiszen az Adria az elmúlt évtizedben újra a magyarok egyik kedvelt nyaralási célpontjává vált, különösen az új autópályák megépülte óta.

Szóval, tegnap renden lement az Ivan dan a Daru piacon. Elfogyott majd hatszáz gulyás, és Hankó Laci beugrásával (más aki megígérte betegség miatt nem tudott eljönni) közel kétszáz adag flekken is. Vörösborból csak néhány csepp, a fehérből tíz liternyi maradt. No, de ez mellékes, mert akik tegnap este lejöttek a darupiaci Iván napra jól érezték magukat. Nagy örömet okozott számunkra, hogy átütő sikere volt a régi szentendrei képeknek, amelyeket a vászonra vetítettünk. Még a starigradi polgármester számára is tudtunk meglepetést okozni, mert az interneten barangolva, dalmát énekkarok produkcióit keresve, ráakadtam egy olyan filmfelvételre, amely valamikor a hetvenes években készülhetett és starigradi fiúkat mutat (ma hetven, nyolcvan évesek lehetnek) amint éppen énekelnek egy hangulatos konobában. (boros-pincében). Visko és Sepiv úr is örömmel fedezte fel régi ismerőseit.

Reggel három órára, amikorra az asztalok, padok és egyéb rekvizitumok többségét sikerült összerakni, leszerelni és már csak úgy ötvenen lehettünk a téren magunkban összegeztük a nap tapasztalatait. Az ember ilyenkor "lélekben is standol" értékel, mert ilyenkor dől el, milyen is volt az este. Ha a szervező úgy érzi felesleges volt a sok munka, törődés, idegeskedés, akkor sikertelen volt a rendezvény. Ha jóleső mosolygós fáradtsággal gondol vissza a megelőző napok előkészítő, szervező munkájára, idegeskedésre, konfliktusokra, azok feloldódására, akkor jó volt, rendben ment minden. Nos ez utóbbi hangulatban váltunk el segítőinktől, a szervezőktől ezen a hajnalon is.

Csak egy kérdés maradt hajnalra sokunkban, kissé kesernyés félelemmel megválaszolatlanul. Hogy hol volt Lajos bácsi? Mert a közösség legidősebbje ezen az estén nem volt közöttünk. Pedig, ő az, és volt a múltban is, aki előtt nem volt, nem lehetett akadály, kórház, betegség, távolság, időjárás, amely megakadályozhatta volna, hogy az Ivan danon közöttünk legyen, de most nem találkoztunk vele. Hiányzott.

benkovits.hu

© 2017, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «