Egy be nem jelentett demonstráció jegyzőkönyve

- titkosszolgálati jelentés -

Török Monika -

Október huszonhatodikán estefelé gyanús tömegek kezdtek összeverődni a Dunakorzón. Jelen politikai helyzetben igen sok mindenre lehetett volna gondolni, demonstráció, ellendemonstráció, esetleg traktoros tüntetés, vagy csak békés 26-ai megemlékezés - de mégsem ez lehetett az oka, mert ha volt is rendőr a közelben, csakis civilben, háta mögött görcsösen dugdosva valamit (nem a gumibotot).

A konspiráció teljes volt. Az a közel száz ember, aki "véletlenül" arrafelé csellengett, alig bírta visszatartani a nevetését.

Kertész József fékezett ekkor csikorogva, és a tőle megszokott, nem teljesen hétköznapi orgánumával kiordított a dunaparti estébe, hogy: itt lesz a színházi előadás? Ennél a pontnál már többeknek takarásba kellett húzódniuk, mert nem bírták tovább röhögés nélkül.

Megérkezett a célszemély, felesége kíséretében, nem túl nagy kedvvel, egész nap dolgozott, púp volt a hátára még este is visszamenni a munkahelyére, mert bár kedveli ő a szigetmonostori nyugdíjasklub tagjait, de hát már ő sem fiatalember, inkább üldögélt volna otthon. De a kötelesség az kötelesség - így szokta meg 1968 óta. Tehát jött. Kérdezte is, mi ez a gigantikus korzói élet, hiszen még csak csütörtök van.

Végül, nem kevés erőbedobással, sikerült a célszemélyt betuszkolni a barlangba - pedig még szívesen álldogált volna egy kicsit a lemenő napban.

Célszemély tehát leballagott tehát a barlangba, majd ott kissé elakadt.

A terembe ugyanis hozzávetőleg nyolcvan-száz ember üldögélt, ami - bármennyire méltánytalan - mégiscsak kevéssé megszokott egy nyugdíjasklub rendes havi összejövetelén.

Célszemély gyanút fogott, mely gyanújában kissé megerősítve érezte magát, amikor viharos taps tört ki a láttán.

Leült azért, nem is enyhe zavarban, gondolhatta, te jó ég, ez hosszú este lesz. Mint ahogy az is lett. Elsőként a Musica Beata pattant a színpadra, hogy ott kifejezetten célszemély kedvéért dalra fakadjanak. Wolfné Kováts Zsuzsa a karnagyi tisztet ezúttal egy darab unokával a karján abszolválta, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy a kórus nevében célszemélynek ajándékot nyújtson át.

Célszemély verítékezni kezdett és már majdnem biztos volt benne, hogy itt valami rettenetes nagy átverés show részese lett.

Jöttek azért a nyugdíjasklub tagjai is, és csakis célszemélynek címezvén eldalolták a szeressük egymást, gyerekek kezdetű dalt - melynek refrénjéhez csatlakozott a helyiségben tartozó összes jelenlévő is.

Ezt követően Kertész József szabadkozott kicsit, majd egy József Attila verset, a [Magad emésztőt] szavalta el. Célszemélyen ekkor erős fiziológiai elváltozások voltak észlelhetőek, úgyis mint vörösödő orr és szemek.

A Filibili természetesen hozta a formáját, mint ahogy Kertész Kata is, a maga által írott verssel, őt követte Horváth Judit, szintén szavalva. Ekkor célszemélynek komolyan megfordult a fejében, hogy kirohan, mert a jóból is megárt a sok, különösen, ha nincs az ember hozzászokva.

Távozásában többen megakadályozták. Különösen az a néptáncos pár, amelyik csujjogatva elfoglalta az addigra alig-alig mérhető szabad helyet.

Kertész Péter pattant a színre ekkor - megfigyelhető, hogy Szentendre lassan a festők és kertészek városa lesz -, és a barátok és munkatársak nevében átadott célszemélynek egy alternatív díszpolgári oklevelet, mely azt támasztja alá, hogy illető alulírottak célszemélyhez erősen kötődnek, 1968 óta végzett szívós munkáját elismerik, ha már más nem teszi ezt meg helyettük.

Célszemély elérkezettnek érezte az időt, hogy felálljon és rebegjen valamit, ám - nem teljesen demokratikus módon - visszanyomták a székébe.

Ekkor a bejárat felől vándorzenészek érkeztek, körbeállták célszemély asztalát és délszláv zenével akadályozták mozgásában. Célszemély ekkor eltöprengett, hogy sírjon-e vagy nevessen - valószínűleg Európa összes koronás fője és miniszterelnöke maga alá hullott volna a gyönyörűségtől, ha a Vujicsics együttes húzza a fülébe a nótáját.

A demonstráció békés jellegű volt, atrocitásokra nem került sor, mi több, több üveg pezsgő is elfogyni látszott.

Célszemély lelkiállapotáról és a kapott ajándékhegyek hazajuttatásáról jelen sorok írójának további megfigyelése nincs. Célszemély életrajza (v.ö.: munkássága) megtekinthető a városban, és fellelhető bármelyik - legális - internetes keresővel.

Megjegyzés a jelentéshez: a megfigyelő világ életében azt szerette volna, ha közel negyven évnyi szívós munka után annyira szeressék és tiszteljék lakóvárosában, hogy akár még illegális, úgynevezett meglepetés bulin köszönjenek el tőle a barátai. A megfigyelőnek erre már esélye sincs, ugyanakkor leszögezi, hogy nem tudta magát kivonni az események hatása alól, így - bár nem tartozik szorosan a jelentés tárgyához - csupán annyit tesz hozzá: isten éltesse Perjéssy Barnát nyugdíjba vonulása alkalmából is!

© 2017, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «