Pereskednek a volt szovjet laktanyáért

R. V. -

Évek óta folyik a per a szentendrei volt szovjet katonai laktanya megszerzéséért. Az ingatlanra a városnak elővásárlási joga volt, amelyről az önkormányzat nem mondott le, ennek ellenére az állam még a kilencvenes évek elején eladta a területet. Az épületet és a több mint 21 hektárt a tulajdonos azóta sem hasznosította, így azok állaga folyamatosan romlik, mialatt a város jelentős bevételtől esik el.

Érvényes-e az adásvételi szerződés, amely a szentendrei volt szovjet katonai laktanya megvásárlásakor köttetett a Nemzeti Rákellenes Alapítvány és a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) között? Erre a kérdésre keresi a választ Szentendre a két szerződő elleni perben.

A történet 1991-ben kezdődött, amikor a kormány az ingatlan használati jogát a NEREK Alapítványnak adta azzal, hogy a szervezet rákellenes centrumot fog kialakítani ott - mondta el Miakich Gábor polgármester. De még a szükséges szakhatósági engedélyeket sem szerezték be. Egy évvel később, 1992-ben a KVI 12,5 millió forintért eladta az alapítványnak az épületet, majd 1995-ben módosították a szerződést. E szerint ugyanennek az összegnek a fejében az alapítvány nem csupán az épületnek, hanem a hozzá tartozó 21,5 hektárnak is birtokosa lett.

A fejleményre már a szentendrei képviselők is felkapták fejüket, annál is inkább, mivel a városnak elővásárlási joga volt a belterületén fekvő ingatlanra. Szentendre önkormányzata 1995 végén Miakich Gábor akkori országgyűlési képviselő javaslatára pert indított a terület megszerzéséért. Hogy miért ilyen későn reagáltak, Miakich polgármester azt mondja: a testületben már a kezdet kezdetén is nagy viták voltak, de ma már mindenki másképpen emlékszik az évekkel ezelőtti helyzetre. Tény viszont, hogy Szentendre első menetben elvesztette a pert, ám az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.

Most az a vizsgálat tárgya, érvényes-e az ingatlanra 1995-ben kötött adásvételi szerződés. A NEREK ugyanis nem létező szervezet, és jogilag tisztázatlan, hogy az adásvétel vele vagy az alapítvánnyal köttetett-e. Érdekes módon Szentendre számára az lenne előnyösebb, ha a szerződést érvényesnek nyilvánítanák, mert az elővásárlási jog révén az önkormányzat léphetne a vevő helyébe. Így a város 12,5 millióért hozzájuthatna az ingatlanhoz. Igaz, akkor sem járnának rosszul, ha a bíróság érvénytelennek ítélné a szerződést. Ez esetben visszaszállna a vagyon a kincstárra, amely jelenlegi piaci értékén újra meghirdetheti. S habár az önkormányzat a másfél-kétmilliárd forintot nem tudná megfizetni, a költségvetési törvény értelmében a belterületi földérték fele őt illetné.

A bírósági gyakorlatot ismerve a per végkifejletére valószínűleg évekig kell még várni - mondja a polgármester -, közben tovább pusztul az épület, gazosodik a parlagon hagyott föld. (A város már a környezetvédelmi hatóságnál is feljelentést tett, mert a tulajdonos által elhanyagolt területet többen szemétlerakóhelynek használták.) Ezért Miakich polgármester hajlik a peren kívüli megegyezésre: a város elismeri a NEREK Alapítvány tulajdonjogát, ha cserébe megkapja tőle az említett belterületi földérték felét. Az alapítvány képviselője legutóbb néhány hét türelmi időt kért, míg piaci befektetőkre nem talál, amelyek bankgaranciát is adnak. A polgármester beleegyezett a haladékba, bár a sikerben erősen kételkedik, mondván: ha 12 év alatt nem történt semmi, akkor nyilván a megjelölt időn belül is változatlan marad a helyzet.

Pedig Szentendre (ha nem is volna tulajdonos), az új munkahelyek mellett bizonyára magas iparűzési adót remélhetne a vállalkozástól. Az ingatlan értékének fele, mintegy egymilliárd forint pedig negyedét teszi ki az idén 4 milliárd forintból gazdálkodó város éves költségvetésének.

Az ügy másik két szereplője, a KVI és a NEREK Alapítvány egyelőre nem nyilatkozik.

nepszabadsag.hu

© 2017, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «