Egy rákellenes központ évtizedes betegsége

Horváth Ildikó -

Szép reményeket táplált a Nerek (Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ) Alapítvány a szentendrei volt szovjet laktanya területe és építményei iránt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság elődje, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet részben ingyen, részben jelképes áron juttatta az alapítványt az ingatlanhoz, amelyen egy kormányhatározat értelmében prevenciós, rehabilitációs részleggel rendelkező rákellenes központot kellett volna létrehozni. Az adásvételi szerződés éppen tíz éve köttetett, az egészségügyi centrumból azonban jószerivel semmi sem valósult meg.

A vagyonvita szereplői mára belefáradtak a történtekbe. Pontosabban abba, hogy az elmúlt tizenkét év alatt szinte semmi sem történt a volt szentendrei szovjet laktanya hasznosítása ügyében. Immár nemcsak az alapítvány tagjai élik meg kudarcként a rákellenes központ létrejöttének évtizedes elhúzódását, hanem azok a szervezetek is, amelyek közreműködőként, illetve beruházóként, kivitelezőként belevágtak a kezdetben korántsem reménytelennek látszó vállalkozásba. A Nerek pillanatnyilag olyan helyzetbe jutott, hogy a szentendrei önkormányzat már a létét is megkérdőjelezi.

Vida Imre, a megvalósításban közreműködő Kereszténydemokrata Vállalkozók Polgári Egyesületének elnöke ezt az állítást érthetetlennek tartja, hiszen a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Szív Alapítvány által létrehozott Nerek Alapítványt 1991 októberében jegyezték be. Ugyanebben az évben született az a kormányhatározat, amelynek értelmében a szentendrei szovjet laktanyát és területét nemzeti rákellenes központ céljára átadták az alapítványnak. Az 1992-es első adásvételi szerződésnél a földhivatalnál még nem jegyezték be a tulajdonjogot arra hivatkozva, hogy több más ingatlan is van a kérdéses területen. A tulajdonviszonyok tisztázása egészen 1995-ig tartott, amikor is az új, módosított szerződés értelmében a 22 hektáros terület végül az alapítványra szállt. Vida Imre állítja: a módosított szerződéssel az akkori polgármester egyetértett, szignálta is a dokumentumot. - Mindez azonban a jövőt illetően semmit sem jelentett, mert az elkövetkező polgármesterek, így a jelenlegi is, a szerződés megsemmisítésén munkálkodtak - mondja az egyesület elnöke. - A polgármester lehetséges bevételi forrásnak tekinti a területet, szerinte a kérdéses föld kiparcellázható terület, holott ez nem így van. Bármibe akarunk fogni, a város tudatosan megakadályoz minden olyan tevékenységet, amely a terület hasznosítására vonatkozik.

Andrássy István, az MI (Mérnöki Iroda) Ferencvárosi Kft. cégvezetője, a majdani egészségügyi centrum beruházásának lebonyolítója maga is alig hiszi, hogy az adott körülmények között a város ellenére végre tudták hajtatni az első fokú eljárást. A pereskedés miatt állnak az ügyek, a kft.-nek az utóbbi három évben élőmunkában és egyéb kiadásokban több mint 100 millió forint deficitje keletkezett.

Dr. Polus Károly egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Nerek Alapítvány elnöke meglehetősen elkeseredett. A 12 éves ügyet a lényegénél próbálja megragadni: - Az átadásnál a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet egyszerűen elfelejtette kikérni az önkormányzattól az elővásárlási jogról való lemondást. Emiatt aztán minden polgármester vérszemet kapott. Az első például végigült minden tárgyalást, amely az egészségügyi központ létrehozásáról szólt, ugyanakkor ő jegyeztette be a tulajdonlapra a perfeljegyzést. A következő polgármester ugyanezt tette. A jelenlegivel oda jutottunk, hogy az alapítvány teljesen ki van szolgáltatva a hatósági engedélyezéseknek. A hibát nem mi követtük el, hanem a kincstár, mégis zsarolásnak vagyunk kitéve. Az önkormányzat 600 millió forintot kér, s akkor abbahagyja a pert.

A főorvos felhívja a figyelmet, hiába küzd az önkormányzat, nem lesz övé a terület. Ha ugyanis a kuratórium úgy dönt, hogy elég, feladja a harcot, a terület visszakerül a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, az pedig majd annak adja el, akinek akarja.

Szentendre önkormányzata elővásárlási jogára hivatkozva kifogásolja a vételt. Annak jogszerűségét vitatják, ahogyan a 22 hektáros terület a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ tulajdonába került. Az ingatlant ugyanis 1991-ben csupán ingyenes használatba adta egy kormányhatározat a Nereknek, ám ennek feltételeként is valamennyi szakhatósági engedély megszerzését írták elő, amely tudomásuk szerint ma sincs meg. Az alapvető probléma azonban az, hogy 1992-ben előbb az épületeket, majd a 22 hektáros területet is értékesítette a kincstár a Nerek számára anélkül, hogy az önkormányzat elővásárlási jogával élhetett volna. Ráadásul mindezért összesen csupán 12,5 millió forintot fizetett a rákellenes alapítvány, amelyből a 22 hektárnyi terület értékét 350 ezer forintos áron állapították meg. Ez az öszszeg már 10 esztendővel ezelőtt is nevetségesen alacsony volt - szögezi le Miakich Gábor. Szentendre polgármestere hozzáteszi: akkor felajánlották számukra a belterületi földérték felét, ők azonban természetesen nem fogadták el azt.

A törvény értelmében az önkormányzatot nem csupán az értékesítési érték fele, hanem - belterületi ingatlanokról lévén szó - elővásárlási jog is megilleti. Ezt nem is vitatta senki - hangsúlyozza Miakich Gábor. Szentendre polgármestere hozzáteszi: éppen emiatt adott igazat a városnak a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság (LB) is.

Első fokon az 1995-ben indított perben azonban nem csak erre építették álláspontjukat, s emiatt elvesztették azt. A másodfokú tárgyalás folyamán más ügyvéd képviselte az önkormányzatot, aki az elővásárlási jogot állította az ügy középpontjába. Ez kiemelkedően fontos, hiszen elővásárlási jogról csak kimondott írásbeli nyilatkozattal lehet lemondani. Ez pedig ebben az esetben nem történt meg. Ennek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság közelmúltban hozott ítéletében visszautalta az ügyet az elsőfokú hatóságnak, a Pest Megyei Bíróságnak azzal, hogy azt kell megvizsgálni, létrejött-e adásvételi szerződés az állam és a Nerek között. Ha ugyanis létrejött, akkor a szerződést be kellett volna mutatni az önkormányzatnak. - Ez esetben pedig nekünk azt kellett volna mérlegelnünk, meg kívánjuk-e vásárolni az eladó és a vevő megállapodásának megfelelő áron a területet vagy sem. Természetesen mi megvettük volna. Vételi szándékunkat a bíróságnak is jeleztük - mondja a polgármester.

Szentendre polgármestere nem érti, miért nem történt semmi az ingatlannal 1991 és 1995 között, ha annak megszerzése a Nerek számára oly fontos volt. Miakich Gábor tapasztalatai szerint ahelyett, hogy fejlesztettek volna, csupán lerabolták a területet. Hulladékot hordtak oda, leszerelték az ablakokat. Mindez addig tartott, amíg perfeljegyzés nem került az ingatlanra.

A város egyébként egyáltalán nem ellenzi, hogy egészségügyi létesítményt hívjanak életre a volt szovjet laktanya helyén. Sőt éppen a megállapodás reményében szüneteltették a pert fél esztendeig 2001 első felében - állítja Miakich. Javaslatuk az volt, hogy egy vállalkozói csoport megépíti a Nerek számára a rákellenes központot. Ezért cserébe megkapták volna a befektetők az ingatlan jelentős részét, hiszen az egészségügyi centrum működéséhez elegendő 4-5 hektár. A terület fennmaradó részén pedig a vállalkozók konferenciaközpontot alapíthattak volna, s a megkapott telek értékének felét kifizették volna az önkormányzat számára.

Ezzel a változattal jól járt volna a város is, annak ellenére, hogy meggyőződésük: a peres eljárás végén a bíróság nekik ad igazat, s ebben az esetben a teljes összeg őket illeti meg. - Számunkra mégis inkább az volt a fontos, hogy minél előbb hasznosítsuk az ingatlant - magyarázza a polgármester. Ennek révén több iparűzési adóra számíthattak volna, hiszen növekedik a térségben foglalkoztatottak száma is. Szentendre vezetője szerint ez azért hiúsult meg, mert a Nerek képtelen volt a megállapodásra. Pedig a vállalkozói csapat is összeállt.

Amennyiben megnyeri a pert, hasonló terveket valósítana meg a helyhatóság is. Szálloda vagy konferenciaközpont nyílhatna, de szóba jöhet rekreációs intézmény vagy akár logisztikai központ is.

A Nerek azonban nem jó gazda, nem kezeli kellő gondossággal a tulajdonában lévő ingatlant - szögezi le a polgármester. Miakich Gábor gyalázatosnak tartja, hogy Szentendre belterületén ilyen áldatlan állapotok uralkodjanak. - Szerte az országban, ahol önkormányzat gondoskodott a volt szovjet laktanyákról, rendeződött azok sorsa, ahol viszont másokat bíztak meg ezzel, újabb problémák adódtak.

A jogi mulasztásért egyébként egyértelműen az eladó, azaz ebben az esetben a magyar állam, illetve annak képviselője, a kincstár a felelős. Neki kell ugyanis biztosítania, hogy az elővásárlási jogával élhessen az arra jogosult. A polgári törvénykönyv és egy polgári kollégiumi állásfoglalás szerint a vevő ajánlatának birtokában az eladónak kell írásban ismertetnie a szerződésben szereplő összeget és a fő feltételeket az elővásárlási jog gyakorlójával - tudtuk meg Csontos Pétertől. Az ügyvéd elmondta: ebben a dokumentumban kell megnevezni azt a határidőt is, meddig várnak választ arra, meg kívánják-e vásárolni a nevezett áron az ingatlant vagy sem. Arról azonban semmilyen jogszabály nem rendelkezik, hogy ennek elmulasztása esetén meddig kell élnie elővásárlási jogával az érintettnek.

Szalai Krisztina, a KVI illetékese úgy véli, az igazgatóság mindent megtesz az egyezségért. Nem egy találkozót szerveztek, de eredménytelenül. Szalai Krisztina elmondta, hogy annak idején adtak át szovjet ingatlanokat önkormányzatoknak és társadalmi szervezeteknek is. A szovjet pénzből épült részekhez egy kormányhatározat alapján ingyenesen juthattak hozzá az érintettek, a magyar eszközöket, illetve ingatlanokat adásvételi szerződéssel, jelképes áron adták oda. Ily módon a tulajdonjog elkerült az államtól. Tény, az önkormányzat nem azonnal, hanem jóval később támadta meg a szerződést, elővásárlási jogára hivatkozva. A KVI a folyamatban lévő perre tekintettel nem kíván döntést hozni a tengeri kígyóvá nyúlt ügyben.

A betegek addig is várnak.

med-courier.com

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «