Vízbázis-szennyezés

Hegedűs Judit -

Hegedűs Judit: - Veszélybe került Szentendre és a környező települések ivóvíz bázisa. Ugyanis szennyezőanyag került a volt szovjet laktanya területén a talajba. A kármentesítés több évig is eltarthat és több milliárd forintba kerülhet.

Riporter: - Egy évtizeddel azután, hogy a szentendrei laktanyából kivonultak a szovjet katonák az épületek még mindig üresen állnak. A területet felverte a gaz. A tulajdonjogon ugyanis vitatkozik az önkormányzat és egy alapítvány, amely rákcentrumot építene. Közben az épületek folyamatosan pusztulnak. A falak még árulkodnak az egykori használóról, a szovjet hadseregről. A 30-as években épült kaszárnyákat több helyen is átépítették, hogy szaunázhassanak és utána hűsölhessenek a tisztek vagy szórakozhassanak a közkatonák. A tankoknak és a harci járműveknek garázst és szerelőműhelyt alakítottak ki. Ma látszólag minden nyugodt errefelé, pedig a szovjetek nem csak a föld felett pusztítottak. Távozásuk után tíz évvel mutatta ki egy vizsgálat, hogy a talaj klórozott szénhidrogénnel fertőzött.
Tahy Ágnes csoportvezető, Vízügyi Igazgatóság: - Ez egy nagyon speciális szennyezés. Elsősorban azt kell róla tudni, hogy csak mesterségesen keletkezik. Tehát természetes állapotban nem jön létre. Ezért van az, hogy tulajdonképpen nagyon mérgező is. Tudomásom szerint rákkeltő hatású hogyha az emberi szervezetbe jut. Nagyon kis mennyiségben is veszélyes. Tehát mikrogrammokba mérik a mennyiségét.

Riporter: - Mivel a laktanya a szentendrei vízbázis fölött van a szennyezés veszélyezteti a környező települések ivóvíz ellátását. Az ÁNTSZ három ivóvíz kutat azonnal lezáratott. A többi kútnál folyamatosan vizsgálják a víz minőséget.
Dr. Katona Ildikó tisztőfőorvos: - Amennyiben itt megjelennek, illetve elkezdenek növekedni a klórozott szénhidrogén értékek, illetve megjelenhetnek esetlegesen a termelő kutakban abban az esetben le kell állítani azoknak a kutaknak a termelését amelyek a fogyasztókhoz juttathatnák a vizet.

Riporter: - A feltételezés szerint az egykori javító műhelyből eredhet a szennyezés ahol valószínűsíthetően a motormosásra használt vegyszert egyszerűen kiengedték a földre.
Zöldi Irma biológus, Környezetvédelmi Felügyelőség: - Ez a szennyezőanyag ez klórozott szénhidrogén a víznél nehezebb, a víznek alján ül meg. Úgy a víznek az alsó harmadában jelenik meg és Szentendre térségében a földtani felépítés következtében ilyen gödröcskék vannak kialakulva. Úgy kell elképzelni, mintha üstök lennének, amibe a vízadó kavics települt. És ennek a kavics üstnek az alján van ez a szennyezőanyag és csak bizonyos talajvíz mozgások hatására, bizonyos Duna vízállás hatására lökődik ki mint egy bomba és jelenik meg a vízmű kutakban.

Riporter: - Önmagától ez a szennyeződés soha nem fog eltűnni ugye?
Zöldi Irma biológus, Környezetvédelmi Felügyelőség: - Ez a szennyeződés folyamatosan bomlik le, de hát a vinilkrolid felé bomlik le amit szintén nagyon komoly egészség kockázatot jelent. És hogy aztán mikor bomlik le, hát végül is minden szennyezőanyag lebomlik valamikor csak nagyon-nagyon hosszú ideig és addig nagyon sok egészségkárosító hatása van.

Riporter: - A katasztrófa megakadályozásának egyik módja a teljes földcsere, ami szinte megfizethetetlen. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogyha megtalálták a szennyezés gócpontjait oda fúrjanak kutakat és szivattyúzzák ki a mérgezett vizet. Ez azonban négy-öt évig is eltarthat.
Zöldi Irma biológus, Környezetvédelmi Felügyelőség: - Mi felterjesztettük a minisztérium felé. A minisztériumnál van a döntés az ügybe, hogy a tényfeltárást elindítjuk-e vagy nem indítjuk el. Tehát elsősorban a hatályos jogszabályok szerint a felelősnek a feladata a szennyezés elhárítása.

Riporter: - A felelős pedig a tulajdonos. De mivel a bíróság jogerősen még nem döntött a tulajdonjogi vitában sem az önkormányzat, sem a rákcentrumot tervező alapítvány nem kötelezhető a munkák elvégzésére.
Zöldi Irma biológus, Környezetvédelmi Felügyelőség: - Nagy valószínűséggel itt a volt szovjet csapatok okozták a szennyezést. De hogy milyen szerződés alapján került át az NEREK-hez nem tudjuk. Ha állami felelősségi körbe tartozik, akkor is meg kell vizsgálni, hogy az állami felelősség keretén belül melyik alpogram részbe tartozik bele. Hiszen több tárca felelőssége is fennáll az örökölt szennyezések kapcsán.

Riporter: - A NEREK Alapítvány a terület kezelésével és a majdani rákcentrum felépítésével a Mérnök Iroda Ferencváros Kft-ét bízta meg. A cégnek fogalma sem volt arról, hogy mit vállal.
Andrássy István ügyvezető, MI Ferencváros Kft.: - Tudomásunk volt a Szentendre város Önkormányzata és a NEREK Alapítvány közötti ellentétről. Ellenben azokról a környezeti károkról, amelyek az utóbbi hónapokban kiderültek nem volt tudomásunk, ugyanis a két probléma között csak az a különbség, hogy az ilyen jellegű környezetszennyezés nem teszi lehetővé egy teljes körű beruházásnak a végrehajtását. Gyakorlatilag új építményeket a területen nem lehet létrehozni a jelenlegi helyzetben.

Riporter: - Pedig a társaság és egy vállalkozói egyesület már csaknem 100 millió forintot elköltött például a tervezésre a vélt beruházás reményében.
Vida Imre Kereszténydemokrata Vállalatok Egyesülete: - Igazán nagy tanácstalanságot szült a tekintetbe, hogy akkor most mi lesz a befektetésekkel. És egyáltalán elfordulnak-e a befektetők, a pénzvilág vagy nem ebből a szférából.

Riporter: - A megdöbbenés azért is nagy, mert információink szerint 1992-ben állami pénzből csak nem fél milliárd forintot költöttek a terület rekultivációjára.
Tahy Ágnes csoportvezető, Vízügyi Igazgatóság: - Akkor sima szénhidrogén szennyezésre folyt a kárelhárítás, illetve maga a felmérés is. Sőt olyannyira, hogy tulajdonképpen a 90-es évek elején még nem is nagyon vizsgálták Magyarországon ezt a szennyező anyagot, máshol se nem csak itt, hanem sehol nem vizsgálták. Sőt Nyugat-Európában is épp akkor kezdődött el ennek az anyagnak a veszélyességének a felismerése. Tehát ez egy annyira modern szennyezőanyag, hogy tulajdonképpen nem hibáztathatók ők azért, hogy ez akkor nem vizsgálták.

Riporter: - Most viszont már tudják, hogy mi van a föld alatt. A kérdés az, hogy mikor kezdődik el a kármentesítés és kifizeti a számlát?

Hegedűs Judit: - Vendégünk a stúdióban Illés Zoltán az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Jó napot kívánok!
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Jó napot kívánok!

Hegedűs Judit: - Milyen megbetegedéseket okozhat ez a szennyezés?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Ez a szennyezés egyértelmű, hogy rákos megbetegedéseket idézhet elő. Tehát egy nagyon veszélyes anyagról van szó. Ezért is fontos, hogy megfelelő lépések történjenek ezen kár környezeti szennyezés felszámolása érdekében.

Hegedűs Judit: - Anélkül hogy pánikot akarnánk kelteni, ugye szó volt arról, hogy az ivóvíz bázis veszélybe került. Már kutakat le kellett zárni, ugye a többi kút is veszélyben van. Veszélybe vannak e konkrétan az emberek? Tehát előfordulhatnak-e most ott emiatt megbetegedések, illetve az elmúlt években amióta ezt nem sikerült megoldani?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Nagyon helyesen kérdez, illetve jegyzi meg hogy nem pánik keltés sem a mi célunk, feladatunk. Hanem inkább az, hogy ezt a problémát fölszámoljuk. Ugyanakkor én azt tapasztaltam eddigi környezetpolitikusi tevékenységem révén, hogy beszélni kell ezekről a környezetszennyezésekről. Tehát nem szabad azt a hiedelmet azt a vélelmezést engedni, hogy ne beszéljünk az ügyekről. Söpörjük a szőnyeg alá. Majd valahogy megoldódik. Pont ellenkezőleg. Azzal hogy itt a riportban önök is nagyon helyesen megmutatták a szereplőket, megmutatták azokat, akik tudnak tenni valamit az ügyből kifolyólag, ráirányítják a figyelmet ennek a problémának a felszámolására. Hogy az adott helyzetben okozhat-e rákos megbetegedéseket ezt én nem tudom megmondani. De biztos, hogy ebben az országban senki sem tudja megmondani. Sőt a rák kialakulásánál egy ilyen szennyezés egyfajta kockázati tényező lehet. És természetesen, ahogy nap mint nap élünk esetleg szennyezett gyümölcsöt eszünk és nem tudunk róla. Szennyezett salátát eszünk és nem tudunk róla. Az mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a rák kialakuljon nálunk vagy az édesapámnál vagy az ön rokonainál vagy a tisztelt nézők bármelyikében.

Hegedűs Judit: - Reméljük egyikünknél sem fog.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Reméljük egyikünknél sem. Ha bár azért megjegyzem, hogy az biztos, hogy akár a klórozott szénhidrogének, akár ahogy említették itt a riportban a vinilkrolid megjelenése, léte, létezése mint mesterséges anyag létezése nem természetes. Tehát ha ott van ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. Ha az ivóvíz bázist eléri és hallottuk elérte. Le kellett zárni kutakat. Abban a pillanatban, ha más kár nincsen csak az hogy a lakosság ivóvíz ellátását onnan többé nem lehet ellátni az már egy irdatlan nagy kár. Hiszen az ivóvíz ellátást más vízbázisról kell biztosítani. És ilyenkor kérdezik akár a tisztelt polgárok, miért emelkednek a vízdíjak. Azért mert mi mindnyájan elszennyeztük sajnos. Nem ön és én és nem azok, akik nézik ezt az adást tevőlegesen. De az elmúlt évtizedek is, nem az elmúlt negyven év, hanem az elmúlt 100-120 év ipari fejlődése mentén keletkeztek környezetszennyezések. Itt viszont egy katonai bázis felelőtlen tevékenységének szennyezése az, ami ketyegő bombaként most felrobbant mostanság. Hiszen ez a szennyezés évek óta ismert és okozza ezeket a károkat.

Hegedűs Judit: - Mióta tudjuk pontosan, hogy ez ennyire súlyos ez a szennyezés és ilyen komoly gondokat okozhat? Egyrészt hogy ennyire veszélyes anyagok vannak a talajban, másrészt pedig az hogy az ivóvíz bázist veszélyezteti.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Azt gondolom, hogy nem mentegethetők azok pedig történt egy a műsorban egy kísérlet a mentegetődzésre. Nem mentegethetők azok, akik a 90-es évek elején...

Hegedűs Judit: - Mindenki csak elmondta a véleményét gondolom.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Igen. Mégis én azt gondolom, hogy nem csak a szénhidrogénekre magyarul az olajszármazékokra kellett volna bevizsgálni ezt a területet hajdanában. Hanem megérte volna egy teljes körű környezeti feltárást, vizsgálatot elvégezni.

Hegedűs Judit: - Tehát tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna mondani azt, hogy mi van ott?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Pontosan. Tehát a kémia az tudja a kémiát. A természettudomány ugyanaz volt tíz évvel ezelőtt is manapság. Ha nem tették meg, hogy egy teljes körű vizsgálatot folytattak le a terület szennyezettségének megállapítására az hiba volt.

Hegedűs Judit: - 1992-ben úgy döntött az állam, hogy a volt szovjet ingatlanok területén több helyen is pénzt biztosít, hogy szinte mindenütt pénzt biztosít a rekultiválásra. Itt elhangzott a bejátszásunkba, hogy ide is jutott nem kevés millió. Mi történt akkor ebből a pénzből?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Ahogy hallottuk és én csak most értesültem erről az információról itt a bejátszás kapcsán. Ahogy hallottuk itt a 90-es évek elején közel 500 millió forintos nagyságrendben költöttek el pénzt az olajszármazékok feltárására és a területről történő eltávolításra. Ez fontos volt nyilvánvalóan, hiszen az olajszármazékok ugyanúgy elszennyezik a vizeket, és ihatatlanná teszik. Ugyanakkor, ahogy említettem nem történt meg a terület teljes körű feltárása.

Hegedűs Judit: - Ki azért a felelős hogy megtörténjen egy ilyen terület teljes feltárása és kiderüljön, hogy az olajon kívül még jó néhány olyan anyag van ott ami veszélyes lehet?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Biztos hogy a környezetvédelmi hatóság. Az akkori vezetése. Biztos hogy a vízügyi hatóság, az akkori vezetése. És biztos, hogy a vízügyi és környezetvédelmi kormányzat. De engedje meg, hogy én inkább a jövőbe tekintsek. Nem azért, mert nem helyes kimondani a bírálatot, hanem inkább, azért mert sok értelme nincsen hogy visszafelé a bíráló megjegyzéseket megtegyük. Ugyan ha van jogi lehetőség a felelősség megállapítására, akkor meg kell tenni. Tehát akár ha nem megfelelő módon történt a kárelhárítás vagy nem körültekintő módon végezték a környezetszennyezés feltárását, akkor a felelősséget meg kell állapítani akár erkölcsi jellegű felelősség, akár pénzbeli felelősséget bírósági úton. Tehát azt hiszem, hogy a környezetvédelmi hatóságnak ezt meg kell tennie.

Hegedűs Judit: - Vegyük azt, hogy most helyzet van. Mit kell most tenni?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Mivel helyzet van és ön nagyon helyesen mondja, én mint az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke jogköreimnél fogva azt tudom kezdeményezni, hogy a környezetvédelmi felügyelőség, ez a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél kezdeményezem, valamint a környezetvédelmi tárcánál a minisztériumban kezdeményezem azt, hogy egy teljes körű feltárása történjen ennek a területnek. Ugyanakkor nem csak a szennyezőanyag megállapítását konstatálják. Hiszen ez megtörtént itt. Itt nyilatkozatok történtek, hogy milyen szennyező anyagok vannak. Valószínűleg itt nagy felmérésre már nincsen szükség. Hanem a meglévő tudományos igénnyel elkészült anyagokat, jelentéseket kell összegezni. Ezt nagyon gyorsan napok alatt meg lehet tenni. A másik, amit el kell végezni. Meg kell nézni a minisztériumban, hogy a pénzek amelyeket ezen terület kárelhárítására fordítottak kinek mentek, milyen munkákat végeztek el. Meg kell bízni egy műszaki ellenőrt, hogy vizsgálja meg, hogy azokat a munkákat elvégezték-e. Akár a papírok nyomán, akár a területen végzett mérések, újabb mérések alapján. Tehát a kárelhárítás milyen foka történt meg. Ez azért szükséges, mert nem szabad elpazarolni újabb pénzeket valami olyasmire, amit esetleg ez idáig már megcsináltak. Tehát nem szabad megengedni, hogy bármi újabb nyerészkedés esetleg történjen kárelhárítás címén. Mert az 500 millió az nagyon-nagyon sok pénz még a kárelhárítás tekintetében is. Amit viszont ezek után meg kell tenni az az, hogy a helyzetet ismerve a környezetvédelmi tárcának más társtárcákkal egyetemben, tehát például a vízügyi kormányzattal együtt el kell rendelni egy kárelhárítást. Akár úgy hogy annak a költségeit megfinanszírozza előre, de bírósági úton az adott terület tulajdonosát terheli meg vele. És még egy dolog van amit én megtehetek és ezt meg fogom tenni. A legfelsőbb bíróság elnökéhez fogok fordulni, hiszen itt hallottuk hogy egy peres eljárás folyik a tulajdonviszony kapcsán.
És ez hátráltatja a kárehárítási munkák elvégzését. Azt gondolom, hogy ilyen esetben indokolt a közérdekre való hivatkozással és ezt nyíltan teszem és vállalom föl, hogy a bíróságok minél hamarabb tárgyalják az ügyeket. Már ezeket az ügyeket, a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket. Itt jelen pillanatban ezt a konkrét ügyet, hogy döntést hozva teret engedjenek a kárelhárítás elvégzésének.

Hegedűs Judit: - A mi kis bejátszásunkban elhangzott az is, hogy valószínűleg a minisztériumnak van már tudomása erről, hiszen akik felfedezték ezt a szennyezést és lezárták a kutakat jelezték ezt a problémát. Önök tudnak arról valamit, hogy a tárcához ez eljutott és elkezdtek gondolkodni rajta, hogy mit kell csinálni? Vagy nincs erről tudomása?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Nekem erről nincs tudomásom, de a mai napon úgy adódott, úgy adódik, hogy valószínűleg Turi-Kovács Béla miniszter úrral más ügyből kifolyólag tudok tárgyalni és nyilvánvalóan ezt az ügyet is meg fogom neki említeni. De nem csak így szóban, hanem hivatalos átirattal is jelezni fogom a miniszter úr felé, hogy itt egy olyan probléma adódik és egy olyan vízbázis veszélyeztetettsége következett be, ami azonnali beavatkozásokat igényel. Engedje meg, hogy megjegyezzem, látható hogy az országban egyre-másra, újabb és újabb ilyen szennyezések kerülnek napvilágra. Nem azért, mert valaki eddig eltitkolta, hanem ezek a ketyegő bombák az idő múlásával idézőjelbe téve felrobbannak. Ami azt jelenti, hogy bizony kormányszinten szükség van arra, hogy egy olyan kárelhárítási program induljon, amely több tárcát von magába. Én azt gondolom, hogy létre kellene hozni egy olyan pénzügyi alapot, egy külön pénzügyi alapot, legalább két-három milliárd forintos költséggel.

Hegedűs Judit: - Egy-egy ilyen beruházás kerül állítólag 2-3 milliárd forintba, hogy csak egy ilyen területet kármentesítsenek.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Önnek igaza van. Ezer olyan helyszín van ebben az országban előzetes becslések szerint, ahol már semmi kárelhárítás nem segít. Tehát ezer olyan helyszín, ahol a jóisten pénze nem lenne elégséges. Visszafordíthatatlan szennyezések történtek.

Hegedűs Judit: - Ott mit lehet csinálni?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Ott semmit. Egyszerűen semmit. Hanem annak a katasztrofális következményét vállalni, ami az előző évtizedekben, évszázadban történt. Nevezetesen azokat az ivóvíz bázisokat soha többé nem lehet megtisztítani. Soha többé nem lehet használni. A szennyezés ott marad és terjed.

Hegedűs Judit: - Reméljük, hogy nem mindenhol van így. Szóval az alapnál tartottunk. Létrehoznának egy alapot.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Én azt gondolom, hogy ez lenne az egyik megoldása. Nyugaton is van erre példa, hogy létrehoznak olyan pénzügyi alapot most mindegy, hogy mekkora összeggel, minél nagyobb összeggel kellene. Amely arra szolgálna, elkülönített alap arra szolgálna, hogy ne a felméréseket végezzük el, mert arra külön pénzügyi keret kell, hogy rendelkezésre álljon, hanem az azonnali beavatkozásokat tegyék meg. Viszont a jogi rendezetlenségeket is azt hiszem, hogy módosítani kellene. Azaz a magam részéről kezdeményeznem kell ilyen esetekből kifolyólag különböző törvények megváltoztatását, hogy lehetőség legyen azonnali beavatkozások megtételére. Tehát a tulajdonviszonyok ne hátráltassák egy ilyen beavatkozásnak a meglétét.

Hegedűs Judit: - A mostani törvények, jogszabályok, pénzügyi keretek mennyire teszik lehetővé azt, hogy ezek a ketyegő bombák mikor kezdenek felrobbanni, ugye, akkor azonnal be lehessen avatkozni. Tehát mennyire van meg ennek a törvényi feltétele, törvényi háttere? Mennyire van ez kidolgozva?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Többé-kevésbé megvan. De hát ahogy említettem a tulajdonviszonyok az roppantul nehezítik, illetve azok a peres eljárások amelyek zajlanak nehezítik. Mert gondoljunk csak bele, tegyük fel hogy a bíróság dönt arról hogy kié ez a terület. Majd kiderül, hogy hiába terheli rá a környezetvédelmi tárca az adott alapítványra vagy tulajdonosra, magánszemélyre vagy cégre a kárelhárítás költségeit, amikor egy fityingje sincsen. Tehát látható, hogy nagyon sokszor úgy spekulálnak és nem tudom hogy ebben az esetben ez igaz, hogy megvesznek szennyezett területeket vagy tulajdonukba kerül szennyezett terület és majd valaki ad rá pénzt a kényszer miatt. Hiszen több tízezer ember egészségét veszélyeztetheti a szennyezés. Magyarul megint mi történik az állam kell, azaz mi mindnyájan kell hogy finanszírozzuk, fedezzük ezeket a költségeket amelyek a kárelhárítást illetik.

Hegedűs Judit: - Hány települést érinthet ez? Tehát ez az ivóvíz bázis ez kb. mekkora területet lát el?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Szentendre és térsége nyilvánvalóan, de azt gondolom, hogy akár csak egy települést is érintene akkor is be kellene avatkozni. Itt viszont sokkal nagyobb veszélyről van szó.

Hegedűs Judit: - Az Európai Uniós csatlakozáshoz mennyire van szükség arra, hogy mi ezeket a lépéseket megtegyük? Tehát mennyire várják el, hogy a környezetvédelemre és elsősorban ezekre a szennyezésekre ugye máshol is hallunk ilyen környezett szennyezésekről amik egyre jobban veszélyeztetik a Földet, a Föld egészségét, az emberek egészségét hogy erre mindenképpen mielőbb találjunk megoldást.
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Itt veszélyes hulladékos problémákról van szó. Ebben az esetben is veszélyes hulladékról, veszélyes anyagról van szó független attól, hogy az folyékony halmazállapotú vagy szilárd halmazállapotú. Magyarországon ez a legrendezetlenebb terület. És nem csak ilyen konkrét szennyezések kapcsán tudom mondani, hanem bizony szakértői becslések szólnak arról, hogy ebben az ágazatban a veszélyes hulladékos területen kb. 40 milliárd forint tiszta haszon keletkezik az illegális szférában. Azaz veszélyes hulladékok illegális szállítása, elhelyezése. Felelőtlen módon történő lerakása. Ezért szükség lenne a jogszabályok megszigorítására. Nagyon komoly büntetéstételek bevezetésére. Börtönbüntetés megvalósítására. És arra, hogy kötelező biztosítást vezessenek be ezen a területen azoknak a cégeknek, amelyek ilyen veszélyes hulladékos területtel kívánnak foglalkozni.

Hegedűs Judit: - Kezdeményezi esetleg a törvények szigorítását?
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Természetesen. Azt gondolom, hogy a büntetőtörvénykönyv ilyen jellegű szigorítását meg kell tennünk.

Hegedűs Judit: - Nagyon szépen köszönöm hogy itt volt!
Illés Zoltán elnök, Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága: - Köszönöm a lehetőséget!

mtv.hu, mediaklikk.hu

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «