A magyarországi szerbekről

MTA Kisebbségkutató Intézet -

Az 1990. évi népszámlálás során 2905-en vallották magukat szerb nemzetiségűnek, és 2.953-an szerb anyanyelvűnek. A magyarországi szerbek szervezetei szerint becsült létszámuk 5 ezer fő.

A szerbek esetében a nemzetiséget és az anyanyelvet megvallók száma és aránya nagyjából megegyezik. Esetünkben a nemzeti identitás megvallása és a nyelven keresztül történő gyakorlása összhangban van. Az anyanyelven kívül szerbül beszélők száma (13.387 fő), több mint négyszerese a szerb nemzetiségűek számának és ez növeli meg sokszorosára, mintegy 17 ezerre a szerb kultúrkörhöz tartozók számát.

Napjainkban a szerbek Budapesten, Pest, Fejér, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnek.

A Jugoszlávia szétesésével járó polgárháború következtében számos horvátországi, boszniai és szerbiai család keresett menedéket Magyarországon és tartósan itt telepedett le.

A szerbek körében a legalacsonyabb az etnikailag homogén házaspárok aránya (48,1 százalék) és ezzel szemben magas a vegyes, főleg szerb-magyar házaspárok aránya (51,9 százalék), de ugyanakkor az együtt élő gyermekek anyanyelvi és nemzetiségi hovatartozása a legkisebb asszimilációt jelzi a nemzetiségek között: a vegyes házasságból született gyermekek csupán 3,8 százaléka magyar nemzetiségű.

Az iskolázottság tekintetében impozánsak a szerbekre vonatkozó adatok. A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai végzettséget szerzettek aránya 31 százalék, de közöttük találjuk a legtöbb diplomást is. A 25 éves és idősebb szerb nemzetiségű népesség 13,5 százalékának, az aktív keresők 20,3 százalékának van befejezett felsőfokú képzettsége (az országos átlag csak 10 százalék), azaz mintegy egyötödük rendelkezik befejezett felsőfokú képesítéssel, ami a foglalkozási megoszlásukat is befolyásolja: a szerb anyanyelvű aktív keresők 43,9 százaléka szellemi foglalkozású.

Jellegzetessége a szerbségnek, hogy hazai kisebbségeink közül legtöbben ők laknak a fővárosban, illetve városokban (70,1 százalék).

A magyarországi szerbek érdekvédelmi, politikai szervezete 1995-ig a Szerb Demokratikus Szövetség (SZEDESZ) volt, amely a szerbek, horvátok és szlovének korábbi közös szervezetének, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége egyik jogutódjaként 1990. január 23-án alakult meg.

A SZEDESZ helyi szervezetekkel rendelkező, országos hatáskörű társadalmi szervezet. Fontos szerepe volt a magyarországi "délszlávok" különválását követően az önálló szerb oktatási és kulturális intézményhálózat megteremtésében, a helyi szerb közösségek megszervezésében és tevékenységük megerősítésében, az anyanyelv és kultúra ápolásában, összességében a szerb identitástudat megőrzésében.

A SZEDESZ vezetősége konstruktív szerepet vállalt a Kisebbségi törvény megalkotásában és az e törvény alapján 1994. december 11-én megtartott kisebbségi önkormányzati választások előkészítésében.

A választások eredményeként az ország 18 településén és Budapesten jött létre helyi szerb kisebbségi önkormányzat. Az érdekképviseleti feladatokkal felruházott Szerb Országos Önkormányzat megválasztására 1995. március 18-án került sor. Az országos önkormányzatot a helyi választásokon mandátumot szerzett 100 elektor választotta meg.

Az 1998. évi kisebbségi önkormányzati választások eredményeként Budapest 14 kerületében és 20 vidéki településen alakulhatott meg szerb önkormányzat. A Fővárosi Szerb Önkormányzatot 1999. január 23-án választották meg, az országos önkormányzatot 1999. február 13-án. Az előző ciklushoz képest így 36-ra, azaz a kétszeresére emelkedett a szerb önkormányzatok száma.

Az országos és a fővárosi szerb önkormányzat elhelyezésére a magyar állam Budapesten a Falk Miksa u. 3. sz. alatt vásárolt meg 49,8 MFt-ért 403 m2 ingatlant és azt ingyenes használatra az önkormányzatok rendelkezésére bocsátotta. A Szerb Országos Önkormányzat 1997-ben 15 MFt, 1998-ban 20,3 MFt, 1999-ben 25 MFt költségvetési támogatásban részesült.

A Kisebbségi Tárcaközi Bizottság 1997-ben a szerb kisebbség 13 pályázatát mintegy 16 MFt-tal támogatta. A szerbek önálló kisiskolái mellett jelentős támogatásban részesültek olyan többfunkciós intézmények, amelyek a kisebbségi önkormányzatoknak, egyesületeknek, könyvtárnak, vasárnapi iskolának adnak helyet.

A Kisebbségi Közalapítvány 1997-ben 7.149.200 Ft, 1998-ban 7.410.941 Ft támogatást nyújtott a szerb közösségeknek programjaik megvalósításához.

A magyarországi szerbek anyanyelvű oktatását 1948-ig a felekezeti népiskolai hálózat biztosította. 1948-ban a felekezeti iskolákat államosították és azok vagy megszűntek, vagy összeolvadtak az ún. "délszláv" iskolákkal. 1992. óta létezik újra az önálló szerb iskolahálózat.

Ma 11 településen történik szerb nemzetiségi program szerinti óvodai nevelés és 13 településen szerb nemzetiségi program szerinti általános iskolai oktatás, ebből szerb nyelvű, illetve kétnyelvű oktatás önálló oktatási intézményben 4 településen (általános iskola alsó osztályai Lóréven és Deszken, általános iskola 8 osztálya Budapesten és Battonyán). Önálló szerb gimnázium Budapesten működik, a tanulók száma az 1996/97-es tanévben 72, az 1997/98-as tanévben 92 fő volt. A legjelentősebb szerb oktatási intézmény Magyarországon a budapesti Szerb Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, melynek épületét állami forrásból 1996/97-ben felújították és kibővítették. Hasonlóan felújításra és bővítésre került sor az elmúlt 3 évben a battonyai, a lórévi és a deszki iskola esetében is.

Az 1997/98-as tanévben 83 fővel 5 tannyelvű óvodai csoport és 81 gyermekkel 15 nyelvoktató óvodai csoport működött az országban.

Az 1996/97-es tanévben 12 iskola 39 tanulócsoportjában tannyelvű oktatásban 149, nyelvoktató oktatásban 129, összesen 278 tanuló vett részt szerb nyelvoktatásban. Az 1997/98-as tanévben 18 tannyelvű tanulócsoportban 144 tanuló, 8 nyelvoktató tanulócsoportban 83 fő volt a tanulólétszám.

A szerb pedagógusok képzése a budapesti ELTE, a szegedi JATE Szláv Filológiai Tanszékein és a Budapesti Tanítóképző Főiskolán folyik. A hallgatók száma az 1996/97-es tanévben 58, az 1997/98-as tanévben 78 fő volt. Emellett szerb nemzetiségű fiatalok jelentős számmal találhatók az ország más (jogtudományi, orvostudományi, közgazdaságtudományi, stb.) egyetemein.

Az 1997/98-as tanévben 4 szerb nemzetiségű középiskolai tanuló és 17 egyetemi hallgató nyerte el a Kisebbségi Közalapítvány ösztöndíját, ezek együttes összege 1.390 eFt volt. Az 1998/99-es tanévben 3 szerb nemzetiségű középiskolai tanuló és 11 egyetemi hallgató összesen 1.250 eFt közalapítványi ösztöndíjban részesült

A Szerb Országos Önkormányzat és a Budapesti Szerb Iskola szervezésében, illetve kezdeményezésére az elmúlt két évben került sor továbbképzésekre szerb pedagógusok részére, továbbá vendégtanárok támogatására az Oktatási Minisztérium részéről.

A magyarországi szerbek legjelentősebb kulturális közművelődési és tudományos intézményei az IZDAN Kiadó, a Szerb Országos Önkormányzat Könyvtára, a Joakim Vujity Szerb Színház, a Milos Crnjanski Alapítvány, a Jakov Ignjatovics [wikipedia] Alapítvány, a Tököly Száva Alapítvány, a Tabán Folklórcentrum, a deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület, a szentendrei Szerb Kulturális Egyesület, a pomázi Opanke Kulturális Egyesület és a Szerb Ifjúsági Egyesület.

A szerb kultúra és hagyományőrzés színterei az államosított, majd visszaadott hitközségi és felekezeti iskolákban működő szerb közösségi házak, klubok hálózata (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász, Szigetcsép, Lórév, Százhalombatta, Pécs, Szeged, Deszk, Szőreg, Újszentiván, Battonya). Örvendetes az ének-, zene- és táncegyüttesek számának növekedése, melyek közül a legismertebbek a Vujicsics Együttes, a szentendrei Javor Férfikórus, a Szerb Gimnázium Énekkara, a budapesti Tabán, a pomázi, a deszki és hercegszántói táncegyüttesek.

1991. május 2-tól jelenik meg a magyarországi szerbek hetilapja a Srpske narodne novine, amely 1998 februárjától az Interneten is olvasható (snn.hu). Megjelentetéséhez a Kisebbségi Közalapítvány útján 1997-ben 22 MFt, 1998-ban 22,968 MFt költségvetési támogatásban részesült

1992. óta sugároz a Magyar Rádió önálló szerb nyelvű nemzetiségi adásokat. Az adásidő kezdetben napi 30 perc volt, ma már napi 60 perc az országos adókon és napi 60 perc a pécsi regionális adó körzetében. A Magyar Televízióban kéthetente látható 25-25 perces szerb nyelvű adás.

A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyháznak. A szerb egyháznak Magyarországon 42 temploma van. Hazánk kiemelkedő jelentőségű műemlékei közé tartoznak pl. az ötszáz éves ráckevei, a négyszáz éves grábóci, az egri, a székesfehérvári és a szentendrei templomok. A hitéletet a püspök mellett tíz lelkész szolgálja és a szerb iskolákban újra folyik a hitoktatás.

A lelkészek közéleti szerepvállalására jellemző, hogy lakóhelyén hat lelkész tagja a helyi szerb kisebbségi önkormányzatnak.

A magyarországi szerbek egyik legrangosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén. A gyűjtemény épületének teljes rekonstrukciója egymillió USD-be került és azt a Köztársasági Elnök avatta fel 1990. október 12-én.

A hitélethez kapcsolódó két legfontosabb esemény a Szerb Ortodox Egyház Patriarkája 1997-ben tett magyarországi látogatása, melynek során fogadták őt a legmagasabb magyar állami méltóságok is, valamint a Athosz-hegyi Hilandarion szerb kolostor fennállásának 800. évfordulója alkalmából rendezett országos egyházi ünnepségsorozat volt.

A Jugoszlávia szétesését követő háborús helyzet, a nemzetközi embargó jelentős mértékben akadályozza a szerb közösség identitásának megőrzéséhez szükséges kapcsolatok fenntartását az anyanemzettel. A két ország között jelenleg nincs érvényes államközi kulturális, vagy kisebbségvédelmi egyezmény, megoldatlan az anyaországi kapcsolatok finanszírozása. Mindezek ellenére a SZEDESZ, majd a Szerb Országos Önkormányzat és a helyi szerb önkormányzatok élő és rendszeres kapcsolatokat alakítottak ki a jugoszláviai politikai, kulturális, tudományos, oktatásügyi, helyi önkormányzati és humanitárius intézményekkel.

Iskolák között jöttek létre testvérkapcsolatok, tanulók anyaországi nyári táboroztatása vált lehetővé. Sikerült új testvértelepülési kapcsolatokat is kialakítani (Ráckeve, Lórév – Kovin, Szigetcsép – Stapar, Battonya – Beocsin), míg a régiek felújítására is történtek kísérletek. Színházi kapcsolatok alakultak ki a szabadkai színházakkal, az újvidéki, a zombori, a belgrádi nemzeti és a kraljevoi színházzal. Gyakoriak a jugoszláviai előadóművészek magyarországi fellépései, jugoszláviai kiállítások, művészek bemutatása Magyarországon, a magyarországi szerb folklóregyüttesek, valamint a Joakim Vujic Szerb Színház fellépései Jugoszláviában, a magyarországi szerb irodalom bemutatói, továbbá sor került a magyarországi szerbek bemutatkozására Zomborban és Belgrádban "A társadalomtudományok a magyarországi szerbekről" tudományos kerekasztal-konferencia keretében, 1998 decemberében.

A magyarországi szerbek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a szerb és a magyar nép közötti megértés és kapcsolatok fejlesztésének. Ennek jegyében számos olyan programot szerveztek, amely ezt a célt szolgálta: Tesla-kiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban (1993.), "500 éves a szerb nyomtatás" c. kiállítás a Széchényi Könyvtárban (1995.), Szerb-Magyar Nyári Alkotótábor Szentendrén (1993-1998, évente), a soknemzetiségű jugoszláviai Bácska bemutatása Budapesten és Baján (1997.), szerb-magyar értelmiségi fórum Budapesten (1996.) stb. Különösen fontosnak tartják a szerbek a kisebbségközi kapcsolatok ápolását a (magyarországi szerbek és jugoszláviai magyarok) között. Ennek keretében tart kapcsolatot a SZEDESZ és a Szerb Országos Önkormányzat a Vajdasági Magyarok Szövetségével, a Szerb Színház a szabadkai Kosztolányi Színházzal.

A magyarországi szerbek történelmi hagyományaiknak megfelelően törekednek a rendszeres kapcsolattartásra a közép-európai szerbséggel is (Románia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Bécs). Magyarországi szerb szervezetek (Szerb Országos Önkormányzat, Szerb Ifjúsági Egyesület) nem tagjai nemzetközi kisebbségi szervezeteknek, azonban kapcsolatot tartanak fenn olyan szervezetekkel, mint a FUEV (Európai Népcsoportok Föderális Uniója) vagy az MRG (Minority Rights Group), és a PER (Project on Ethnic Relations).



mtaki.hu

© 2017, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «