A tisztiorvos jelentése süket fülekre talált

Kertész Péter -

Nincs az a tanterem, amit ne lehetne alulmúlni - mondja nem kis keserűséggel a hangjában Héjas Jánosné igazgató, miközben a szentendrei önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (GESZ) irodáiba telepített iskolájában végigvezet, ahová az alsó tagozatot közvetlenül az előző tanév kezdete után ideiglenesen kitelepítették. A 33 értelmi fogyatékos, illetve halmozottan sérült gyerek három kis cellában húzza meg magát, a legkisebb 3x3 méter alapterületű. Egy másik oktatási színhely, a választófal elbontását követően, ennél valamivel nagyobb, ezért itt két tanulócsoport foglal helyet.

- Egymás mellé nem tud két gyerek kiállni a padból - mondja Varga Gyöngyi tanítónő, aki, amikor az osztályba belépünk, nem állítja fel a gyerekeket, hogy az igazgató nénit köszöntsék. - Arról nem beszélve, hogy szinte valamennyi növendékünk speciális mozgásterápiát igényel.

A tornatermet a másfél méter széles folyosó egyik szemközti, megüresedett irodájából alakítottak ki, azt követően, hogy egy évig tartó együttélés után a GESZ-nek alkalmasabb helyet találtak. A tornaterem összes berendezése két egymás mellé rakott szőnyeg, s magától értetődően itt tartják a gyógytornát is. A kopár falakon még egy bordásfal sincs. Külön öltözőről, mosdóról álmodni sem lehet.

- A helyzet azért kétségbeejtő - hangsúlyozza Héjas Jánosné -, mert mi valójában egy speciális tantervű általános iskola vagyunk, amelynek az ellátási körzete Budapesttől Visegrádig terjed. Gyakorlatilag a tanulásban akadályozott gyerekek lehetőség szerinti felzárkóztatása a feladatunk. Ez azt jelenti, hogy gyengén értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozunk. Ugyanakkor befogadjuk a középsúlyos, halmozottan sérült gyerekeket is. A tanulóink többsége ennek megfelelően Down-kóros, s három-négy agyműtéten átesett növendékünk is van, akik foglalkoztatása magasan kvalifikált szakértelmet követel.

- Képesek erre?

- Miután a gyógypedagógiai főiskola univerzális képzést ad, valamennyi munkatársam ért mindenhez, ami az első osztálytól a nyolcadikig megkövetelhető. Van például olyan kollegina, aki speciális mozgásterápiát tanult, ez azért lényeges, mert a két agyfélteke összehangolása az oktatás elengedhetetlen része. Feltéve, ha megvannak hozzá a feltételek. De mert erről álmodni se nagyon merünk már, a legedzettebb kollégák vállalták, hogy az anyaiskolától távol, az ottaninál is rosszabb körülmények között tanítsanak.

Nagy Györgyné, az alsó tagozat vezetője folytatja az idegenvezetést. Az alkalmi iskola épületével közös udvarban van egy hosszú barakk, ahol korábban, áprilistól október végéig 8-18 éves fiatalok táboroztatása folyt. Az épületet a közelmúltban a rendőrség kapta meg, hogy ott fogdát alakítson ki. Az alsótagozat bejáratánál van az öltöző, közvetlenül idenyílik a tanári WC. A tanulók WC-je a napközire nyílik, ahol a gyerekek a fél napjukat töltik. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy teljes éven át az emeleti lakásból szivárgott a szennyvíz, akkor érthető, hogy Dr. Homor Zuzsanna, az ÁNTSZ Szentendre Városi Intézetének tisztifőorvosa 1996. őszén miért csak ideiglenesen járult hozzá ahhoz, hogy ilyen körülmények között sérült gyerekek tanulhassanak.

Azt követően, hogy szeptember 23.-án a város szívében lévő anyaiskola egyik osztályában nagy robajjal leszakadt a vakolat. Szerencsére egy olyan kislány padjára, aki aznap éppen hiányzott. Az épületszárnyat - idézi fel a lidércszerű történetet az igazgatónő - azonnal kiürítették, majd szakvélemény készült a tető és a födém szerkezetéről valamint az épület statikai állapotáról. A diagnózis: életveszély. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a tetőszerkezet cseréje évek óta húzódik. A szakértők szerint a felújítás nem gazdaságos, ezért a képviselő-testület 1996. decemberében úgy döntött, hogy az öreg épület felújításával egyidejűleg hat tantermes bővítést kell elvégezni. Így lehetőség kínálkozik a 7 helyiségben szűkölködő 8 osztályos kisegítő iskola 10 osztályosra történő bővítésére.

- A veszélyeztetett gyerekeket közvetlenül az omlás után az aulában helyeztük el, ahol addig a "tanári" volt. Két hétig éjt nappallá téve helyet kerestünk, ahol a tanévet valahogy átvészeljük. Sajnos azonban csak olyan lehetőség kínálkozott, ahol csak egy-egy tanulócsoport elhelyezését lehetett volna megoldani. A GESZ irodája mellett, amely a komfortfokozatát illetően a leghasznavehetetlenebb volt, az szólt, hogy itt együtt lehetett tartani az alsótagozatot, s főleg a gyerekek utaztatása nélkül, helyben lehetett megoldani az étkeztetést.

A kisegítő iskola bővítésének tervei már tavaly februárban elkészültek. Ha nem jön közbe semmi, a kivitelezés fél évnél nem igényelt volna több időt, s akkor 1997. szeptember elsején az új iskolában lett volna az évnyitó. Ehhez mindenek előtt az szükségeltetett, hogy valamennyi szomszéd kinyilvánítsa egyetértését a beruházással. Egy idős hölgy tiltakozott, az ügy elbírálására a Pest megyei Közigazgatási Hivatal a pomázi önkormányzatot jelölte ki, amely végül a fellebbezést elutasította. Így elhárult az utolsó akadály az építkezés megkezdése elől, előbb azonban meg kellett hirdetni a közbeszerzési eljárást, s másfél év után december közepén dőlt el, hogy ki lesz a beruházás kivitelezője. Vagyis ha nem jön közbe semmi, 1997. augusztus 15-én megtörténhet az ünnepélyes átadás, s két héttel később már mindenki a saját tantermében kezdheti meg a tanulást.

- Ki kell bírni még ezt a fél évet - mondja Héjas Jánosné igazgató. - Bár, ha előre tudtuk volna, hogy a kilenc hónapos albérleteskedésből két kerek esztendő lesz, alighanem egyből az utcára vonulunk tiltakozni.

Mutatja az 1997. szeptember 5-én megismételt tisztiorvosi közegészségügyi szemle után készült jegyzőkönyvet. "Az iskola alsótagozatos osztályai az elmúlt évben az önkormányzat kérésére ideiglenes jelleggel egy évre kerültek kihelyezésre. Megállapítottam, hogy a gyerekek elhelyezése nem változott és jelenleg még kilátás sincs arra, hogy rövid időn belül az iskola telephelyére visszakerülhessenek. Az előző évben engedélyezett állapotokban azonban jelentős romlás következett be. Az étel kiadásra, a gyermekek ruháinak tárolására szolgáló helyiség az emeleti lakásból beázik, a szennyvíz folyamatosan csöpög és folyik a padozaton. Ugyanebbe a helyiségbe szellőzik a pedagógusok WC-je. Mindez közegészségügyileg súlyosan veszélyezteti az itt tartózkodó, étkező gyermekek és felnőttek egészségét.

A gyermekek elhelyezésére szolgáló berendezési tárgyak nem az életkoruknak és alkatuknak megfelelőek, szűkek, zsúfoltak, balesetveszélyesek. A gyermekek részére szolgáló szociális helyiségek közvetlenül a tanteremből nyílnak, és abban egy idő után erős szaghatást okoznak. A WC-kben kézmosásra csak hideg víz áll rendelkezésre.

Összességében megállapítható, hogy az eddig is csak nehezen megtűrt állapot tovább romlott, a szennyvízbeázás miatt jelen állapotában a fenti célra nem fogadható el közegészségügyi szempontból ezen épületrész."


Időközben annyi történt, hogy szennyvízfolyást elhárították, egyebekben minden a régi, s mondhatni, a tanítás zavartalanul folyik tovább. Az ÁNTSZ közegészségügyi szemléje süket fülekre talált. Még egy interpelláció sem hangzott el a városi parlamentben. Jóllehet a halmozottan súlyos fogyatékos gyerekeket ideiglenesen elhelyezhették volna a több éve megüresedett szülőotthonban, amely, miután nem talált vevőre, a legújabb elképzelés szerint díszítőművészeti főiskola lenne.

nepszabadsag.hu

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «