Mi lesz a volt szovjet laktanya sorsa?

Ignéczi Péter -

Kállay Péter polgármester a március 7-ei testületi ülés elé vitte a volt szovjet laktanya ügyét. Véleménye szerint a városnak nem kevés érdeke fűződik ahhoz, hogy végre gazdaságilag hasznosíthassa az itt lévő területeit, mivel azok jelentős bevételeket hozhatnának. Megoldható lenne itt a tűzoltóság végleges elhelyezése is, így a mostani épületük, ami fekvése szerint igen értékes, felszabadulna más célra.

Az 1993. június 15-i Szentendre és... mutatványszáma foglalkozott a laktanyával, Kórház a világkiállításra címmel, Cs. Benkő Judit közlésében. Azóta nem csak világkiállítás, de a cikkben szereplő Első Amerikai Kórház beruházása, és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ (NEREK) létesítése is meghiúsult. A kettő szoros kapcsolatban állt egymással, hisz a tőkével nem rendelkező NEREK csakis földeladás útján tudja megvalósítani céljait. Ilyen alapon jutott lehetőséghez a magyar származású Stephan J. Wittmann és a mögötte álló amerikai befektetőcsoport, de a földek tulajdonlása körül kialakult vitás helyzet kedvüket szegte, és továbbálltak.

Hogyan jutott tulajdonhoz Szentendrén a NEREK?

Még az MDF kormányzása idején, a 1032/1991 (VII. 9.) Korm. sz. határozat alapján, térítésmentesen megkapta a laktanya magyar építésű létesítményeit. Ezzel akkor támogatni kívánták azokat az alapítványokat, amelyek állami feladatokat vállaltak magukra. A laktanya megszerzéséért az önkormányzat is pályázott, ipari hasznosítás céljából. Mivel a NEREK által vállalt egészségügyi feladat az úgynevezett "hétpontos rangsorban" előbbre soroltatott, ők nyertek.

A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) és a NEREK között 1992. november 25-én adásvételi szerződés jött létre a laktanya területén szétszórtan elhelyezkedő, szovjet pénzből épült összes épületre, és a laktanyához tartozó földterületekre. A Szentendrei Földhivatal 1993. szeptember 9-én az ingatlanok tulajdonjogát vétel jogcímén a NEREK javára bejegyezte (kb. 19 millió forint értékben). A NEREK költségei levonása után az adásvétel összegének bizonyos százalékát (kb. 1,2 millió forintot) átutalt az önkormányzat számlájára, amint azt a törvény előírja. Ám a pénz kísérő szöveg nélkül érkezett, így az összeg eredetét sokáig nem lehetett azonosítani.

A képviselő úr blöffölt

A tulajdonjogi bejegyzéskor a NEREK (Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvány) önkormányzati területekhez is hozzájutott. Erről értesülvén az önkormányzat fellebbezett a földhivatalnál. A Szentendrei Földhivatal 1994. április 25-én összesen 20 hektár körüli ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam javára (a KVSZ kezelésébe), illetve Szentendre Város Önkormányzata javára visszajegyezte. Mindkét esetben törölték a NEREK tulajdonjogát.

Bár a 4/2 és a 2/1 helyrajzszámú ingatlanok korábban szovjet használatban voltak, a Magyar Állam tulajdonát képezték. A KVSZ kezelői joga nem volt tisztázott, a területek a volt Szentendrei Városi Tanács közterületei lévén, egy közbenső földhivatali mulasztás következtében kerültek vitatott helyzetbe. A visszajegyzés indoklásában erős érvként szerepel az önkormányzat elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatának hiánya.

A március 7-i testületi ülésen erről így nyilatkozott Paulina László: "Nekem a vételi jog lemondásáról írásos bizonyítékom van." A szóban forgó bizonyítékot azonban eddig senki sem látta. A KVSZ összefoglaló jelentésében is elismeri a tényt, hogy az önkormányzat nem mondott le opciós jogáról. Ha ez igaz, akkor a képviselő úr blöffölt, ami egy kártyajátszmában elfogadható, ám a várost érintő ügyek eldöntésekor nem.

A földhivatali határozatot mind a KVSZ, mind a NEREK megfellebbezte. A Pest Megyei Földhivatal 1994. július 12-én hozott határozatával a fellebbezéseket elutasította. A NEREK ez ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

A KVSZ-ben 1994. október 25-én lefolytatott, peren kívüli egyezkedés sikertelen maradt. November 28-ra egyeztető tárgyalást szervezett a KVSZ. Ekkor a NEREK kinyilvánította megállapodási szándékát az önkormányzat felé, ám az 1994. december 7-én keltezett levele szerint a 4/2-es helyrajzszámú területet is magának követelte. Németh Gábor, Szentendre akkori polgármestere a NEREK megnövekedett igényét nem tudta elfogadni, és a következő napon, december 8-án az előző megállapodást visszavonta. A per folytatódott. E perben 1995. február 8-án szóban hirdettek ítéletet, és a Pest Megyei Földhivatal eljárását első fokon megerősítették. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezési idő kezdete csak az írásos határozat kézhezvételétől számítódik.

Hogyan lehet elcserélni azt, ami nincs?

Hogy mennyit ér a laktanya területe ma, azt maga Balogh Barna sem tudja, aki a KVSZ hasznosítási osztályvezetője. Szerinte az egész területet újból fel kell értékeltetni, hisz az adásvétel semmissé váltával a korábbi vételár sem jöhet számításba. Mi maradt a NEREK-nek? A földhivatali bejegyzések szerint semmi. Még a kormányhatározat által biztosított magyar épületek felett sem rendelkezik. A földterületek felett csak az önkormányzat és a KVSZ diszponál, illetve a KVSZ rendelkezik a szovjet pénzeken létesült építményekkel is. Az önkormányzat tehát továbbra is élhet elővásárlási jogával.

A laktanya területén lévő épületekből alig hasznosítható pár, így azok eladásából nem származhatna tetemes bevétele a városnak. A tűzoltóságnak a területre való kihelyezéséért pedig éppen a tűzoltók lelkesednek a legkevésbé, túl azon, hogy ehhez a tűzoltóságot önkormányzati irányításba átadó BM-nek is lenne néhány észrevétele. A NEREK szeretne a szennyvíztisztító hatósugarából kikerülni, hiszen annak 300 méteres körzetében nem működtethető egészségügyi létesítmény. E területet felajánlotta az önkormányzatnak, cserében az országúthoz közelebb eső területekért, amelyekkel jobban tudna gazdálkodni. Igen ám, de ha a NEREK nincs birtokon belül, milyen alapon kínál alkut az önkormányzatnak?



szentendre.hu/ujsag

© 2016, Gino, hqnet.hu, iViktor, leányfalu.lap.hu, szentendre.lap.hu, szentendreicég.lap.hu, szvsz.hu
» validator «