Török Monika - 2005.10.09.
Az Innen nézve (ilyen Szentendre) kezdőlapja »
A szentendrei zsidó közösség népes sosem volt. 1848-49-ben jópáran közülük harcban estek el. 1944-ben sokukat elhurcolták - vissza kevesen tértek csak. A Petőfi utcai, valahai imaház rég funkcióját vesztette. Nincs hitélet, nincs közösség. Pár esztendeje azonban megnyílt a Szántó Emlék- és Imaház, továbbá gondos kezek - köztük a Pulitzer-díjas újságíró, Kertész Péter - rendbehozták a Hold utcai sírkertet. Az ünnep csendesen telt Szentendrén.
"Jom Kipur" Tisré hónap 10. napján van, mely idén - 2006 - október másodikára esett. A nap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, melyben az Örökkévaló megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. Az Örökkévaló ezután kijelentette: "Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául..." (3Mózes 23:27).
A hagyomány szerint ekkor pecsételik le azt az ítéletet, amit Ros Hásánákor, az új év napján hozott az Örökkévaló. A két ünnepnap közötti időt épp ezért a bűnbánat napjainak hívják, melyek reggelén, korahajnalban bocsánatkérő - szlichot - imákat mondanak, hogy az esetleges negatív ítéletet pozitív irányba billentsék. Szokás minden haragossal még Jom Kipur előtt megbékélni, hiszen csak így elvárható, hogy az Örökkévaló is megbocsássa a vele szemben elkövetett bűneinket. Jom Kipurt megelőző napon szokták a kápárát - engesztelő szertartást - végrehajtani, melynek során egy kakast vagy tyúkot az ember feje fölött lassan megforgatva, szimbolikusan átteszik rá bűneiket, más helyeken azonban ezt a szertartást cedákával - szegényeknek adott adománnyal - helyettesítik.
Jom Kipurt "Hosszú Nap"-nak is szokták hívni, ugyanis e nap különösen sokat - szinte egész nap - imádkoznak és 25 órás böjtöt tartanak. Az evésen és iváson kívül tilos mosakodni, parfümöket használni, kényelmes bőrcipőt viselni, valamint házaséletet élni. Mindezek a szabályok a test sanyargatását tűzik ki célul, mely elősegítheti a megtérést, a Nagyünnep lényegét. A böjtöt a megelőző nap késő délutánján egy ünnepi lakoma előzi meg, amely után a családfő megáldja gyermekeit.
Az ókorban a Főpap egyedül Jom Kipur napján léphetett be a Jeruzsálemi Szentély legszentebb helyére, a Szentek Szentéjébe, ahol Izrael népének bűnbocsánatáért esedezett. A szentélybeli szolgálat a Jom Kipuri liturgiában is megjelenik, melynek során az év egyetlen napján teljesen leborulnak a hívők az Örökkévaló előtt. A főimákban központi szerepet kap a bűnvallomás, melyet többször is elmondanak a nap során. Az utolsó fohász, a neilá után az ég kapui bezárulnak és megpecsételődik mindannyiunk sorsa az elkövetkezendő évre. A szertartás végén az elnyújtott sófárfújást a megkönnyebbülés érzése kíséri, és a hit, hogy az Örökkévaló meghallgatta a fohászt és elfogadta a bűnbánatot.
|
